Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években
Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének... 213 gántulajdon: asztalosmühely, fa- és széntelep, fuvarosüzem, magángazdaság, hotel (Zigmund Léváid5), jégkészítő kisüzem, kötődé, malom, mezőgazdasági kisüzem, pékség, mészárszék, tojásfelvásárló (Sághy és Szmicsek), ügyvédi iroda (Dr. Július Földes), vendéglő, üzlet, autószerelő műhely és sok lakóház.6 Egy több mint százötven tételből álló listán, amely felsorololja a gondnokság alá vett szerdahelyi magántulajdonokat, nemcsak az derül ki, hogy a tulajdonok igen jelentős része az elhurcolt zsidó lakosság után került állami gondnokságba, hanem az is, hogy bár az országban csak 1948. február végén volt a kommunista hatalomátvétel, így a magántulajdon teljes kisajátítása is ekkor kezdődött, Dunaszerdahelyen - miként Csehszlovákia többi magyarok és németek lakta városában is - a gazdasági magántulajdon felszámolása a „nemzeti tulajdonba vétel” jelszó alatt már 1945-1946 folyamán elkezdődött. Egyfelől a folyamat vontatottságát, másfelől a helyi tulajdonviszonyok érzékenységét jelzi, hogy a dunaszerdahelyi Helyi Nemzeti Bizottság (HNB) még 1956 májusa és 1956 júliusa között is adott ki végzéseket arról, mely dunaszerdahelyi telkek és ingatlanok kerülnek „operatív-nemzeti kezelés alá”. Arról, hogy milyen folyamatok és emberi megpróbáltatások kísérték a nemzeti gondnokságba vett ingatlanok sorsát, egyes esetekben kevesebbet, máskor többet tudunk. Nagyon érzékenynek számított a lakáskérdés, a lakáshiány. 1955. szeptember 30-án a dunaszerdahelyi IINB Tanácsa egyik határozatában egy kétszoba-konyhás lakást utalt ki a Dukla téren. A város kellős közepén lévő lakás tulajdonosa és kezelője a Lakásgondnokság volt, de „benne eddig Dukes János elvtárs lakott”. A határozat tizenöt napot adott a Lakásgondnokságnak illetve a bentlakónak, hogy a lakást a kérvényező Mezőgazdasági Építkezési Vállalat számára felszabadítsa.7 1955. október 4-én Gulázsi Rudolf asztalosüzemi szakmunkás, nős, négy kisgyermek apja, aki családjával a rokonságánál lakott, kérvényezte, hogy egy bizonyos Nagy Rudolf által lakott lakást a HNB részükre utalja ki, mivel „Nagy Rudolf teljesen egyedülálló személy, aki maga lakik egy családnak megfelelő lakásban, de idegenben dolgozik, és 5-6 hónapban egyszer jön a lakását megnézni”8. 5 A Léwald Szálloda a jelenlegi autóbusz-pályaudvar helyén állt; az 1950-es évektől itt volt a járási építkezési vállalat székhelye. Vő. KORNFELD 2007. 33. p. 6 Státny okresnÿ archív v Sali. Fond Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960. (Állami Járási Levéltár, Vágsellye. A dunaszerdahelyi Helyi Nemzeti Bizottság iratai 1945- 1960.) A továbbiakban: SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 73- 1945-A 1-1-15, és 73-1945-A 1-1-16. 7 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 73-1945-A 1-1-15, és 73- 1945-A 1-1-16. 8 SOAvS. uo
