Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
68 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései Stephen Kotkin 1995-ben megjelent - 1988-ban Berkeley-ben megvédett disszertációján alapuló - könyvét az első olyan szocializmussal, szovjetológiával foglalkozó könyvnek tartják, amely alulnézetből ábrázolja a sztálinizmus kiépülését.32 A revizionista szovjetológia egyik legtermékenyebb szerzője, Sheila Fitzpatrick is Kotkint tartja a totalitárius és társadalomtudományos revizionista paradigma vitáival szakító generáció legpregnánsabb képviselőjének, aki új források bevonásával a kultúratudomány hatására alulnézetből, a mindennapokon keresztül próbálta érthetőbbé tenni az államszocializmus működését.33 Kotkin témavezetője Berkeleyben Reginaid Zelnik volt, aki úttörőnek számít az orosz munkástörténet ábrázolásában. A 19. század végi szentpétervári munkásokról szóló, egy korabeli sztrájk elemzésére építő könyvében a munkások élettörténeteit helyezte a fókuszba, így alulnézetből igyekezett ábrázolni az orosz társadalom történetét.34 Kotkin maga is a munkástörténet művelőinek azon paradigmaváltó generációjából indult, akik a kultúratörténet módszereit adaptálva a rítusok és a tömegkultúra jelenségei felé fordultak, a francia és olasz, 19-20. századdal foglalkozó „mikrohistorikusok” vagy a német Alltagsgeschichte művelőihez hasonlóan.35 Kotkin könyvének forrásait Magnyitogorszk, az 1930-as évek legnagyobb beruházásaként számontartott szovjet „Sztálinváros” adta, de nem a városról írt könyvet, hanem a város nézőpontjából ábrázolta a sztálinizmusnak, más kultúrákban szocializmusnak hívott rendszer kialakulását. Ennek függvényében nem fogadta el, hogy a város lakóit csupán azért, mert az iratokban úgy ábrázolták őket, munkásoknak kell tekinteni, de vizsgálat tárgyává tette, hogy miért reprezentálták őket munkásként, a hatalom által generált identitáspolitika hogyan hatott a mikroszintü stratégiákra. Vagyis ebben a megközelítésben a társadalmi osztály intézményesült ideológiai konstrukció, amely a korabeli szövegekben, ezáltal az emberek mikroszintü reprezentációin mély nyomokat hagy. Ez azonban nemcsak az azonosulás és a konszenzus reprezentálásában, hanem az ellenállás technikáiban is megmutatkozik. Kotkin a forrásokban tetten érhe32 KOTKIN 1995. 33 Fitzpatrick 2000. 6-7. p. 34 ZELNIK 1971.; ZELNIK 1995. Zelnik a hatvanas években Berkeley-ben aktív szervezője volt a Free Speech Movementnek. Erről Id. COHEN-ZELNIK 2002. 35 Amerikai folyóiratuk az International Labor and Working Class History, amelynek szerkesztőbizottságában 1994-ben már Kotkin is ott volt. A munkáskutatásokban végbement paradigmaváltást jól szemlélteti a folyóirat 57., 2000. tavaszi száma, amelynek fő vitatémája az volt: elbúcsúzhatunk-e a munkáskutatásoktól? A francia mikrotörténelem és a munkásság kutatásáról, különösen Gribaudiról ld.: BÓDY 1999. Az olasz mikrotörténelemről és az „alsóbb osztályok” kutatásáról: SZEKERES 2003. Az Alltagsgeschichtéről lásd MAJTÉNYI 2001. és Ö. KOVÁCS 2004.
