Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
HORVÁTH SÁNDOR MÁGNESHEGYEK ÉS MINDENNAPOK: A SZOCIALISTA VÁROSOK A NEMZETKÖZI VÁROSTÖRTÉNETI IRODALOMBAN A szovjet szocialista városban, Magnyitogorszkban külön negyed épült az építkezés kezdetén a városban dolgozó amerikai tervezőmérnököknek és szakembereknek (Amerikanka - amerikai város), akik az egyik hivatalnok feljegyzése szerint nem vetették meg a vodkát, és „balalajka kísérettel ropták a foxtrot- tot”. Az amerikai szakértők 1932-ben távoztak, lakóhelyükre a magas rangú párt-, közigazgatási és gyári vezetők költöztek (a városrész elnevezése ekkor Amerikankáról Berjozkára - „Nyírfácskára” változott, iparvároson belüli „oázis” jellege miatt). A viszonylagos luxuskörülmények között, kertes házakban élő, speciális boltokban vásárló, nem ritkán sofőr vezette Forddal járó helyi elit részben követte a kerület korábbi, amerikai lakóinak szokásait. A helyi hírlap 1936-ban arról számolt be, hogy a város elitje számára a mémökfeleségek álarcosbált szerveznek. A szervezők azzal szembesültek, hogy a társadalmi egyenlőséget is hirdető propaganda által megtévesztett „nem kívánatos” személyek, így horribile dictu munkások is be akartak jutni a bálra. Ezt ajegyek újranyom- tatásával és a rendőrség segítségével sikerült a szervezőknek megakadályozniuk, azonban a bál kissé csalódást okozott, mert „kevés kreatív jelmezt viseltek a bál résztvevői” - tudósított a helyi hírlap, amely a Magnyitogorszki Munkás címmel jelent meg.1 Az eset leírása Stephen Kotkin Mágneshegy: a sztálinizmus mint civilizáció című munkájában szerepel, amely 1995-ben jelent meg, és kulcsfontosságú a szocialista városokról szóló nemzetközi irodalomban. Ennek oka pedig az, hogy a totalitárius narratívával szakító, szocialista korszakkal foglalkozó történészek közül elsők között adaptálta azokat a módszereket, amelyek a „nyelvi fordulat” hatására a társadalomtörténetben egyre nagyobb teret nyertek az 1980-as és 1990-es években. A címben szereplő „mágikus” szó metaforikus utalás a város vonzerejére és delejes hatására. A Magnyitogorszkról szóló Kotkin-könyv mágikus mágnesheggyé vált a szovjetológiában és a szocialista országokkal foglalkozó történészek körében is. Az 1990-es évek végétől a társadalomtörténetet 1 KOTKIN 1995. 125-128. p. PURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 59-84.
