Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Nagy Ágnes: A hatalom és tudás városa, 1945–1970
48 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései írja: „Emögött az a koncepció húzódik meg, hogy egyetlen város (ez esetben Stalinstadt) történetének mindennapjairól szóló elemzés többet elárul a városokban zajló társadalmi folyamatok működéséről, mint több tucat város vizsgálata felülnézetből.”10; illetve: „Az összehasonlítás abból a tézisből indul ki, hogy az eltérő politikai rendszerek más-más lenyomatokat hagynak maguk után a társadalomban, amelyek mikroszinten, vagyis egyetlen város történetén keresztül jobban megérthetők.”11 Ez az előfeltevés ráadásul a rendszer önmagáról alkotott képét veszi át: a pártállami hatalom ugyanis önmagát a szocialista várossal azonosította. A kérdés tehát az, vajon egyetlen szocialista város vizsgálatával megismerhető-e maga az államszocialista rendszer, azaz mondhatjuk-e, hogy a „szocialista város” az államszocializmus mikrokozmosza, avagy sűrítménye. („A sztálinvárosi mindennapok történetét [...] a szocialista állam mikrokozmoszaként értelmeztem [,..].”12) Illetve megfordítva a kérdést: ha az államszocialista rendszer működését szeretnénk megismerni, úgy leginkább egy szocialista várost érdemes vizsgálati terepként választani hozzá? („Nem Sztálinvárost kutattam, hanem Sztálinvárosban kerestem egy sajátos és másfajta, számomra a politikatörténeti írásokból érthetetlennek tűnő élet/forma gyökereit.”13) A bemutatott előfeltevésnek ugyanakkor egy további következménye is van. Olyan képet sugall, mintha az államszocialista rendszer, megfelelően önmagáról hirdetett képének - a múlttal való gyökeres szakítás, a múlttagadás, az új társadalom és az új ember eszméjének - alapjában új, nem a múltban (is) gyökerező életfeltételeket teremtett volna. Ez viszont a társadalmi kontinuitás kérdését veti fel. A „szocialista város”-nak és a „szocialista lakótelep”-nek egy politikai-társadalmi rendszer emblematikus városi képződményeként való kiemelése kétszeresen is homályban hagyhat más korabeli városi jelenségeket. Egyrészt azt, ami nem a szocialista rendszer által újonnan teremtett képződmény volt, hanem fizikai mivoltában is folytonossággal bírt - a magyarországi városok és azokon belüli lakóhelytípusok tekintélyes része -, másrészt azt, ami időben kiesik a pártállam korszakából: az 1945 és 1948 közötti időszakot. 10 HORVÁTH 2004. 216. p. 11 HORVÁTH 2004. 217. p. 12 HORVÁTH 2004. 12. p. 13 HORVÁTH 2004. 7. p.
