Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Ladányi János: Létezett-e szocialista típusú urbanizációs modell?
Ladányi János: Létezett-e szocialista típusú urbanizációs modell? 41 tele jellemezte. Mivel a városiasodás üteme rendre elmaradt az iparosodásétól, jellemzően magas volt a vidéki lakosság alulfoglalkoztatottsága, ami viszonylag magas mezőgazdasági népességet és a városi munkahelyek felé történő nagyarányú ingázást eredményezett. Az államszocialista típusú urbanizációnak tehát nemcsak az a sajátossága, hogy viszonylag sokan kényszerülnek ingázásra, hanem az is, hogy az ingázás döntően faluból városba történik, továbbá, hogy az ingázók az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportokból kerülnek ki, sőt az ingázás gyakorisága és a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely között erős negatív kapcsolat van.14 Jellegzetesség az is, hogy - a magas arányú ingázásból kifolyólag, és az állami szférában elérhető keresetek kiegészítésének állandó kényszere miatt - a munkásosztály és a parasztság jelentős része huzamosan, gyakran több generáción átívelően, „előmunkási”,15 illetve „utóparaszti”16 pozícióban reked meg. További jellegzetesség, hogy a nagyvárosba felkerülő szegények közül sokan hosszú ideig megtartják falusi hátországukat; a család kisebb vagy nagyobb része, a körülmények alakulásának függvényében, hol a városban, hol a falusi rokonokkal együtt él, ott (is) végez jövedelemszerző tevékenységet, vagy onnan is kap - főleg élelmiszer formájában - érkező támogatást. A kapitalista országokban tehát nemcsak viszonylag kevesebb ingázó van, hanem az ingázás domináns iránya is más; a hasonló fejlettségű nyugati országok tipikus ingázója valamelyik városkörnyéki kertvárosból ingázik városi munkahelyére; a nagyvárosokban, különösen azok központi területén pedig a legalacsonyabb státuszú, főleg színes bőrű, újonnan bevándorolt, igen magas arányban munkanélküli népesség él. Ezért a fejlettebb kapitalista országokra inkább a társadalmi és a települési hierarchiában elfoglalt hely közötti negatív korreláció a jellemző. Következtetések Fejtegetéseink végére érve megállapíthatjuk tehát, hogy minden kétséget kizáróan kimutatható a térszerveződésnek és az urbanizációnak egy sajátosan (ál- lamjszocialista típusú modellje. Ez a modell pedig nemcsak azért különbözik a kapitalista országokétól, mert a kelet-európai szocialista országok a gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén álltak, mint a kapitalista Nyugat-Európa országai, vagy azért, mert a kelet-európai térség társadalmi-gazdasági fejlődése 14 LADÁNYI 1977. 15 Kemény 1972. 16 Márkus 1976.
