Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban... 385 A tanácsrendszer 1950-es kialakításakor a korábbi polgármesteri ügyosztályokat osztályokká szervezték, ekkor alakult meg a város építésével majdnem minden szinten foglalkozó Építési Osztály.23 Az osztály 1954-ig közvetlenül a Fővárosi Tanács VB elnökének volt alárendelve, utána a műszaki elnökhelyettes alá tartozott. Vezetője rövid ideig Bérezi Márton volt, aki Preisich szerint kevés tapasztalattal, de annál nagyobb lendülettel látta el feladatát. Egy év múlva Preisich Gábor építész (1909-1998) vett át szerepét, aki Harrer Ferenc munkatársaként már 1940-ben bekapcsolódott Budapest városrendezési munkálataiba, a háború után pedig a Közmunkatanács alkalmazásában a főváros városrendezési tervével foglalkozott. Az osztályt ugyanekkor átszervezték VIII. Városrendezési és Építési Osztállyá. A kezdeti időszakban a VIII. osztály adta ki az építési engedélyeket. A terhek csökkentése céljából ez a feladat 1957-től a keiületek műszaki osztályaihoz került, a VIII. osztály a másodfok szerepét vette át. A kerületi apparátus az egész időszakban felkészületlen volt e feladat ellátására: eleinte reflexszerűen továbbküldték az engedélykérelmeket a fővároshoz, amely a későbbiekben is nagyon sokszor bírálta tevékenységüket. A végrehajtás gyengesége jelentősen csökkentette a szabályozás eredményességét. Preisich 1953 és 1955 között Budapest főépítésze volt. Megbízatásának megszűnése után a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV vagy BUVÁTI) vezető munkatársaként dolgozott tovább. Az VIII. osztály vezetője 1956 és 1960 vége között Perényi Imre volt (korábban a BME Városrendezési Tanszékének a professzora - 1960-ban az egyetem rektorává nevezték ki). Az ő nevéhez fűződik a város Általános Rendezési Tervének átdolgozása és jogszabályi erőre emelésének előkészítése 1960-ban. Perényi távozása után 1967-ig a városfejlesztéshez kevéssé kötődő Szilágyi Lajos, a Közlekedési Igazgatóság korábbi helyettes vezetője vette át a VIII. (1967-től főjosztály24 vezetését; működésének központi eleme a tömeges lakásépítés feltételeinek kidolgozása volt. Helyettese 1962-től Ileincz Mihály, aki e területet közvetlenül irányította. A városesztétikai kérdések ebben az időszakban háttérbe szorultak, megjelentek például a város szövetébe nem illő magasházak és a hegyvidéken a sokemeletes pontházak. Szilágyi távoztával Heincz Mihály vezette az osztályt, egészen 1973-ig. Főosztályvezető-helyettesnek 1969-ben Polónyi Károly építészt, a lakótelepek elméleti megalapozását a két világháború között kidolgozó CIAM 23 A másodfokú fórum szerepét, melyet korábban a Közmunkatanács töltött be, az Építésügyi és Közmunkaügyi Minisztérium (majd ennek utódai) töltötte be. 24 Ekkortól minden osztály neve főosztályra változott.
