Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
386 Hatalom és város - Budapest példáján utódszervezete, a CIAM Team X25 tagját nevezték ki. A lakótelepek építésére ekkor még nagyobb hangsúlyt helyeztek, ezzel együtt Polónyi igyekezett a CIAM eredeti építési szempontjait - például benapozás, légmozgás, zöld területek védelme - minél inkább érvényesíteni. 1970-re készült el az átdolgozott rendezési terv, amely hivatalosan a Budapest és környéke általános rendezési terve címet viselte. Polónyi rövid, 1973-1974-es főosztályvezetőségét követően dr. Pongrácz Pál építészt, korábban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM)26 főosztályvezetőjét nevezték ki főépítésszé, aki kísérletet tett a főépítészi hatalom megerősítésére, a városrendezés és a városfejlesztés összehangolására, az építkezések engedélyeztetésének és végrehajtásának ellenőrzésére. Pongrácz és a Fővárosi Tanács VB, különösen Szépvölgyi Zoltán között a viszony nem volt zavartalan: a városvezetés nem támogatta munkáját, és 1980-ban adandó alkalommal megszabadult tőle. Helyére addigi helyettesét, Gáspár Tibort nevezték ki, akinek sikerült jobb viszonyt kialakítani a VB-vel, és 1989-ig töltötte be tisztét. Főépítészsége alatt az állami lakásépítések súlya jelentősen csökkent, ezzel együtt a VIII. főosztály és vezetőjének hatásköre fokozatosan zsugorodott. Az osztályvezető hatásköre az egész időszakban nagyon korlátozott volt. Veres József VB-elnöksége alatt - Preisich visszaemlékezései szerint - maga sem vette komolyan a városrendezési terveket és betartatásukat, ez tovább gyengítette bármilyen szabályozás esélyét. A nagyobb beruházásokról felsőbb állami és pártszervezetek döntöttek. Magának a Fővárosi Tanács VB-nek is meglehetősen kevés valódi döntési lehetősége volt: jelentősebb kérdésekről, beruházásokról felsőbb állami szinten - Építésügyi Minisztérium, Országos Tervhivatal -, de még inkább felsőbb pártszinten született elhatározás, a Fővárosi Tanácsnak a végrehajtás, illetve a számos visszacsatolási szálon történő döntés-befolyásolás feladata, lehetősége jutott. Bizonyos állami szervezetek, mint a Belügy- és a Honvédelmi Minisztériumnak nem is kellett építési engedélyt kérniük, s ez vonatkozott az adott tárca által kezdeményezett lakásépítésekre is. A jelentősebb kérdésekben, így másodfokon a VIII. osztályt érintő vitákban is az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium döntött; a végső szót a beruházások anyagi oldaláról pedig az Országos Tervhivatal mondta ki. Ez a szerv határozta meg, hogy egy adott évben mire mekkora keret áll rendelkezésre. A tervhivatal dönthetett mindemellett az ipari üzemek építésének területkijelöléséről is, döntéseire nem vonatkoztak az érvényben levő tervek. A MÁV és nagyobb 25 CIAM Team X: az 1956-os dubrovniki 10. CIAM kongresszuson kivált fiatal építészekből álló csoport, akiknek célja a modem építészet megújítása, a dogmáktól való eltávolodás volt. 26 1967-ig Építésügyi Minisztérium (ÉM).
