Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban... 381 elfogadásában merült ki; üléseik - amelyek száma legalább évi négy volt, ennél jelentősen többet nagyon ritkán tartottak - leginkább a VB által előterjesztett anyag elfogadására korlátozódott. A hetente, majd kéthetente ülésező VB dolgozta ki a költségvetést, készítette elő a tanácsüléseket, a határozatokat, irányította a szakigazgatási szerveket, döntött az állások betöltéséről, és 1971-ig megválasztotta a tanács első emberét - e jogköre ekkor a tanácstestületekhez került. A tanács tehát az 1950. és az 1954. évi tanácstörvények értelmében egyszerre volt államhatalmi, államigazgatási és tömegszervezet. Ali. világháború előtti időszakban is tetten érhető volt az ideológia szerepe a főváros fejlesztésében, akár a Béccsel konkuráló világváros, akár a kárpát-medencei központ szerepét szánták neki, de a szocialista időszakban az ideológia kiemelkedően fontossá vált. Ez megnyilvánult egyrészt az országos területfejlesztési politika 1950-es évekbeli és 60-as évek eleji Budapest-ellenességében, ami csak a korszak második felére oldódott.17 Másrészt az ideológia szerepe meghatározó volt a kívánatos lakásformák kijelölésében, ami nagy egyszerűsítéssel úgy foglalható össze, hogy a kívánatos egyenlő és kollektív jellegű társadalomhoz egyenlősítő és kollektív lakásforma tartozik, ami szemben áll az individualizált és eltérő színvonalú lakhatási formákkal, például a családi házzal. Harmadrészt, a szocialista ideológia szerint a lakás nem különleges piaci áru, hanem az állam által elosztandó, a dolgozóknak alanyi jogon járó18 szolgáltatás. Elméletileg az állam mindenki számára ingyen, vagy jelképes összegért biztosítja a szükséges méretű és jellegű lakást az általa építtetett soklakásos házak egyikében. Ez az ideológia tiszta formájában az ötvenes évek elején volt jelen, de a későbbiekben is erősen meghatározta a városfejlesztés kereteit. A szocialista időszak városfejlesztést alapjaiban meghatározó vonása továbbá az árak központi meghatározása volt. Erős, de a jelen tárgy szempontjából megengedhető leegyszerűsítéssel a mechanizmus19 úgy foglalható össze, hogy a pártvezetés által kijelölt gazdasági célokat az Országos Tervhivatal operacionalizálta, azaz tervet hozott létre; a részletek kidolgozásának egyik legfontosabb eleme az árak megállapítása volt, amit az Országos Árhivatal végzett kötelezően minden termék esetében. A reform, azaz 1968 előtt az ár közvetlen központi tervutasítás, az adott vállalatra vagy egyéb gazdálkodó egységre vonatkozó lebontott terv részeként jelent meg, 1968 után pedig az ár mint szabályozó játszott szerepet a vállalatoknak a tervcélokat minél jobban teljesítő magatartásra ösztönzésében. Az árak központi meghatározása a szocialista idő17 HEGEDÜS-TOSICS 1982. 18 Az alanyi jog természetesen csak az arra érdemesekre vonatkozik. 19 A gazdasági mechanizmus működéséről, az árak alakításáról részletesebben lásd: KORNAI 1993.
