Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
382 Hatalom és város - Budapest példáján szak egészében érvényes volt, ennek célja nem valamifajta gazdasági racionalitás kifejezése, hanem a terv végrehajtásának biztosítása. így annak meghatározása, hogy például melyik építkezési forma mennyibe is került ténylegesen, nagy nehézségekbe ütközik, ha egyáltalán lehetséges rekonstruálni. A háború utáni évek nem csak a város kitelj edése, gazdasági környezete és irányítási metódusa, a nagymérvű centralizáció tekintetében hoztak drasztikus változásokat. 1948 után a városfejlesztés keretei gyökeresen átalakultak. Egyrészt a telkek és az épületek nagy része állami tulajdonba került. Mindez kevésbé vonatkozott a város külterületeire, ahol megmaradt a magántulajdon dominanciája. A város külső területein - beleértve az 1950 előtti külső területeket éppúgy, mint a korábbi peremvidékeket - a különböző telekosztási hullámok, mint például az 1945-öt követő földosztás hatására - jelentős, zömmel mezőgazdasági területek jutottak az - akkori szóhasználattal élve - „kisemberek”, azaz javarészt a kevésbé tehetősek tulajdonába. Másrészt a nagyobb beruházások esetében mind a beruházó, mind a megrendelő az állam, illetve valójában a párt volt, és a felügyeleti, illetve tervező szervek is mind az állam fennhatósága alá tartoztak. A korábbi piaci viszonyok szabályozó szerepét a redisztribúció vette át, az állam különböző szervei irányították a város fejlesztését, a különböző államtól független tényezők - amelyek meghatározók voltak mind a szocialista korszak előtti és az azt követő városfejlődésben - szerepe minimálisra csökkent.20 A városfejlesztés - és általában az építkezés - tervezési oldala is gyökeresen átalakult. A különböző kisebb-nagyobb tervezőcégek helyére nagy, állami tervezőirodák léptek. A városrendezési munkálatokat 1948-as megszüntetéséig az átszervezett Közmunkatanács irányította. 1948 után a Fővárosi Tanács VB VIII. osztálya vette át mind a Közmunkatanács, mind a városrendezéssel a főváros részéről korábban foglalkozó III., Városrendezési és Magánépítési Ügyosztály feladat- és hatáskörét. Az osztály konkrét elnevezése gyakran változott, 1950 és 1952 között Építésügyi (majd Építési) Osztály, ennek megszűnése után a városrendezési ügyeket, elvi jelentőségű műszaki ügyeket és az építésügyi hatósági jogkört a Városrendezési és Építészei Osztály vette át, változatlan számozással.21 Az ügyosztály mellett más szervek is döntő szerepet játszottak a budapesti várospolitika kialakításában. Elsősorban a párt budapesti szervezete, annak is Végrehajtó Bizottsága vett részt közvetlenül az ügyek intézésében, hatalma valójában meg is haladta a fővárosi tanácsét. Az új Általános Rendezési Tervet (ÁRT) a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya 20 Mint informális úton előnyhöz jutás, pozíció kihasználása, kormpció, előírások figyelmen kívül hagyása stb. 21 1967-től osztály helyett főosztály szerepel elnevezésében.