Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953

Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Kis titkosszolgálati topográfia 1945-1953 363

Mivel a fasiszta és népellenes tevékenységet folytatók begyűjtésének feladatát két szervezet is magáénak vallotta, mind a HM Katonapolitikai Osztálya a bűnösséggel vádolt katonák, mind a politikai rendőrség az általa begyűjtött foglyok elhelyezése érdekében fontosnak tartotta, hogy Budapesten minél előbb feltérképezzék azokat a fogházakat és börtönöket, amelyeket a lefogottak elhelyezésére használni tudnak. A politikai rendőrség eleinte az Andrássy út 60- ba gyűjtötte be az általa letartóztatottakat. 1945-ben még a Conti utcai volt katonai fogházba is vittek letartóztatásba helyezett foglyokat.56 Az eredményekről Péter Gábor korabeli jelentése számolt be: „A budapesti politikai rendőrség tehát megalakulásától április 12-ig 5722 fasiszta és más reakciós elemet vont ki a társadalomból.” Közülük 809 főt átadtak a népbíróságnak, 1869-et internáltak, 1607 főt pedig rendőri felügyelet alá helyeztek. A politikai rendőrség házifogdájában 639, a kerületi kapitányságok házifogdájában 902, a Fogház és Toloncügyosztályon 1038, a Conti utcai fogházban 253, a Markó utcában 222, kerületi intemálótáborokban pedig további 1387 főt helyeztek el.57

1949-től a Conti utcai börtönben (ma: Tolnai Lajos utca) is fogva tartottak embereket. Itt volt az 1895 óta működő Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház (amelynek elődje az 1872-1894 között fennálló Pesti, majd Budapesti Királyi Törvényszéki Fogház), ehhez tartozott a Conti utcai és a 1919-1920- ban a Margit körúti Fogház. 1938-tól a katonai törvényszék és az államellenes ügyekkel foglalkozó bíróság elítéltjeit tartották itt fogva,58 1940-től a kém- kedési-hazaárulási perek vádlottjai is ide kerültek. Itt kapott helyet a kémelhárítással foglalkozó VKF-2 és a csendőrség különleges nyomozó osztálya. Budapest elestét követően a szovjet katonai bíróság és az elhárítok működtek az épületben, itt végezték a nyomozásokat, itt hozták az ítéleteket, s ekkortájt építették át a börtönt nagyobb befogadóképességűre. A visszaemlékezések szerint ez volt Budapest legtitokzatosabb börtöne. Mivel lefüggönyözött autóban érkeztek, legtöbben nem is tudták, hol vannak, és a börtönben is úgy helyezték el a rabokat, hogy tájékozódási képességük csődöt mondjon. Hiába modernizálták az előző században épült épületet, levegőtlen, dohos celláival a legegészségtelenebb börtönök egyike volt, amely mintegy 200 rab befogadását tette lehetővé. Később továbbra is szovjet katonai törvényszék tevékenykedett a Conti utcai volt katonai fogházban, de a megnövekedett igények kielégítésére bővíteni kezdték, és a tetején is építettek cellákat, amelyek azonban nem voltak befedve. Az itt elhelyezett foglyok hihetetlen szenvedéseken mentek át, főleg

56 MÓL XIX-B-I-r-787-1945. Andreánszky István jelentése Erdei Ferencnek a politikai rendőrség működéséről. 1945. február 15.

57 ÁBTL 3.1.9. V-150342. Péter Gábor jelentése. 1945. április 12.

58 http:^fl.archivportal.hu/id-1162-buntetesvegrehaitasi intezetek.html