Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953
364 Hatalom és város - Budapest példáján télen a nagy hidegben, amikor a hó és az eső is átesett a rácsokon. Az épületet 1949-ben átadták az ÁVH-nak, amely olyan emberek eltüntetésére használta, akiknek a hollétéről a világ nem tudhatott. Letartóztatott külföldi diplomatákat őriztek benne, de itt raboskodott többek között Tildy Zoltán és Szakasits Árpád is.59 A Conti utcai börtönben végezték ki Rajk Lászlót és társait. A 19. században épített, erődszerűen kialakított Margit körúti katonai fogház 1944-ben őreivel és foglyaival együtt Sopronkőhidára költözött. 1945- 1947 között csak kisebb katonai kihágásokat elkövető katonákat zártak ide. 1948-ban, Farkas Mihály honvédelmi miniszterségének ideje alatt, a továbbra is a Flonvédelmi Minisztérium alá tartozó börtönt a Katonapolitikai Osztály vette át. A régi őrséget lecserélték, a sorkatonák helyét a budapesti őrzászlóalj katonái vették át. 1949. február 9-én volt az első kivégzés, 1950-től előfordult, hogy 3-5 főt végeztek ki egyszerre. A börtön feloszlatását a Katpol átszervezése után határozták el, egyrészt kicsinek bizonyult, másrészt útjában állt a Klem ént Gottwaldról elnevezett régi Ganz Villamossági Gyár teijeszkedésének.60 A börtön 1950. december 3 l-jével szűnt meg, 1951 januáijában a rabokat átszállították az ÁVH budai központjába, a Fő utcába. A Markó utcai börtön a népi-demokratikus igazságszolgáltatás központja lett 1945 után. Itt tárgyalták a háborús bűnösök pereit, s az itt hozott halálos ítéleteket a börtönudvaron hajtották végre nyilvánosan. A Markó utcai börtönben végezték ki többek között Szálasi Ferencet, Imrédy Bélát, Bárdossy Lászlót és Sztójay Dömét is. 1946-ra a börtön már ötször annyi embert fogadott be, mint amennyire tervezték, 400 rab helyett közel 2000-et, ami miatt a zsúfoltságból következően katasztrofális higiéniás viszonyok uralkodtak. Az 1956-os forradalom előtti időkben az ÁVFI ugyan kiürítette a Markó utcai részlegét, de 1957- től ide szállították a forradalomban résztvevőket, s a legtöbb halálos ítélet is a Markó utcai tárgyalótermekben született. 1949-től az ÁVH VI/2 osztályához tartoztak a börtönügyek,61 1950 decemberében az ÁVH többek között átvette a Pestvidéki Fogházat, amelynek Gyorskocsi utcai része a Katonai Ügyészséghez került, a nagyobb részét pedig az ÁVH mint Államvédelmi Központot működtette tovább, ÁVH-s őrséggel. Ekkor vett még át két emeletet a Markó utcai börtön épületéből. 59 FEHÉRVÁRY 1990. 164. p. 60 FEHÉRVÁRY 1990. 228. p. 61 Az 1950. évi II. tv. egységesen börtönbüntetésnek nevezte a szabadságvesztéssel járó büntetéseket. A 2033/10/1952.sz. Minisztertanácsi határozattal a börtönök az igazságügyi tárca kezeléséből átkerültek a belügyminisztériumhoz, irányításukra létrehozták a Büntetés végrehajtás Országos Parancsnokságát.
