Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953
362 Hatalom és város - Budapest példáján történtek a nyilasok elleni nyomozások során.50 Az Államvédelmi Hatóság az ötvenes évek közepéig birtokolta ugyan a házat, de már az ÁVH 1950. januári átszervezésénél az állomány egy részét átköltöztették a Jászai Mari térre, más részét a később „Fehér Ház” néven elhíresült, Széchényi rakparton álló épületbe. Péter Gábor 1953. januári letartóztatását követően visszaesett az épület jelentősége, és hamarosan végleg ki is költöztek belőle. Ezt követően átalakították, majd 1957-ben a Chemolimpex tulajdonába kerülve különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött tovább, a pincékben pedig minden nyomot eltüntettek, és a BM ifjúsági klubját rendezték be.51 A politikai rendőrség időközben Budapest több épületét is használatba vette. Ilyen „helyfoglalás” volt 1947-ben, amikor a híradástechnikai részleg számára Csapó Andor a Vörös Hadsereg útján, a Pszichiátriai és Elmegyógyintézet mellett „szerzett” egy régebben magánszanatóriumként működő nagyobb házat.52 Az 1950-es évek elején pedig a Budakeszi úton egy jónevü építész tervei alapján kezdték el építeni a Hírszerző Főosztály székházát, amely 1956-ra készült el, s később a Belügyminisztérium tulajdonába ment át.53 Erdei Ferenc titkos belügyminiszteri rendelete54 bővítette a politikai rendőrség hatáskörét, lehetővé téve ezzel az illetékes területi politikai rendészeti osztály vezetői számára a begyűjtött háborús és népellenes bűnösök bírósági ítélet nélküli internálását. Az internáltak számáról nincsenek pontos adatok, csupán annyi ismeretes, hogy 1945. áprilisi jelentésében Péter Gábor Budapesten és környékén 15 intemálótáborról számolt be, amelyekbe mintegy 23 ezer főt gyűjtöttek be55 1946. márciusig a politikai rendőrség a fővárosban 17.418 főt internált. Elhelyezésükre Budapest több pontján is intemálótáborokat hoztak létre. Többek között az V. Tutaj utca 14-ben (600 fő), a VI. Áfonya utcában (500 fő), a X. kemleti Gyüjtőfogházban (500 fő), a XIV. Egressy út 180. szám alatt (350 fő), Csepelen a Királymajorban (2500 fő), a IV. Kecskeméti utca 12.-ben (600 fő), a VIII. kerületi Mosonyi utca 9-ben (2000 fő), a XII. kerületi Böszörményi úti csendőrlaktanya területén (2000 fő), Kispesten a Bercsényi úti rendőrlovassági laktanyában (500 fő), Mátyásföldön, Pestszentlőrincen az Attila utca 12-ben (300 fő), Pestszenterzsébeten a Gubacsi úton (1500 fő) és Rákospalotán az Árpád út 10. alatt (350 fő), Buda-délen a volt Károlyi laktanyában (5000 fő) és Újpesten a Ferenc József tér 4. szám alatt. 50 Farkas 1990.117. p. 51 KERESZTESSY 2002. 52 Farkas 1990.132. p. 53 Farkas 1990.305. p. 54 138 000/1945.sz. BM bizalmas, 1945. június 21-i rendelet. 55 Bank 2004.117. p.
