Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
346 A városok mindennapjai, életvilága A halott csecsemőt a takarítónő találta meg.115 Ő a főművezetőhöz ment, akinek azt mondta, hogy gyermek van a vécében. A főművezető tanúvallomása szerint mérges lett, azt hitte, nem csecsemőről, hanem gyermekről van szó, ezért odament, hogy kizavarja. Megdöbbent, amikor meglátta, hogy a 8-as számú vécé kagylójából gyermeklábak állnak ki.116 A helyszíni szemle során a gyanú hamar Ágnesre terelődött, mivel az üzemrendész és az éjszakás művezető a rendőröknek megmutatta a termelési naplót, amelybe Ágnes aznap nem saját kezűleg írta be munkateljesítményét, hanem munkatársa töltötte ki helyette. Öltözőszekrényében, amelyet a rendőrök felfeszítettek, véres rózsaszín munkaköpenyt és sárga papucsot találtak.117 Ágnest 1976. január 14-én előzetes letartóztatásba helyezték. 1976. június 24-én a bíróság két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, ugyanúgy, mint Ilonát. Ez megegyezett a fentebb idézett, a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve nyomán kialakult ítélkezési gyakorlattal. Ilonához hasonlóan, bár napi bejáró volt, őt sem segítette olyan kapcsolati háló sem a nagyvárosban, sem otthoni környezetében, amely lehetővé tette volna, hogy terhességével ne maradjon magára, így a lányanyaságtól való félelmei miatt megölte gyermekét. Összegezés A szocialista időszakban a hivatalos diskurzus a nők egyenjogúságát, a leendő anyákat segítő paternalista állami védőhálót és az általános tankötelezettségből fakadó egyenlő esélyeket, a törvénytelen gyermekek törvényi egyenjogúságát hirdette. Mindennek ellenére a városba bevándorló Ilona és a napi bejáró, munkásnőként dolgozó Ágnes is úgy érezhette, hogy nem tervezett terhességével magára maradt. A sajtóban a modem, nagyvárosi nő jelenítette meg a haladás eszméjét, ezt állították szembe az újságírók a faluval és elmaradottsággal, amit szimbolikusan jelenített meg a csecsemőgyilkosság. A Horthy-korszak elmaradottságának ábrázolásához is hozzátartozott a városba bevándorló, ott férfi felügyelet nélkül, kiszolgáltatva élő, teherbe eső cselédlány alakja, akit ellenpólusként jelenítettek meg a modem, városi munkásnőkkel szemben. Bár a szocialista időszak büntetőjoga a fent idézett érvekre támaszkodva eltörölte az újszülöttölés privilegizáltságát, a konkrét eseteket elemezve látható, 115 Jegyzőkönyv ahelyszíni szemléről. 1976. január 13. 116 A főművezető tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1976. január 30. 117Ezen kívül világoskék női nadrágot viselt. Ágnes kihallgatása. 1976. január 14.
