Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története 347 hogy ezek a fiatal nők - akárcsak a két világháború közötti képzetlen bevándorló nők - a kulturális különbségekből fakadó hátrányokkal küzdöttek, és ezek miatt buktak el a nagyvárosi közegben, amikor szocializációjukból fakadóan legfontosabbnak tartott női szerepüket, az anyaságot az előítéletektől és közvetlen környezetüktől való félelmükben nem vállalták. Bár a szocialista időszak büntetőjogi és kriminológiai kutatásai a tett privilegizáltságának visszaállítását sürgették, mindez csak a rendszerváltás után következett be, akkor is csak időlegesen. A felderített csecsemőgyilkosságok száma az 1989-es évet kivéve nem csökkent, tehát a jelenséget okozó társadalmi problémák, több feltáró vizsgálat ellenére is, megoldatlanok maradtak. Hivatkozott irodalom CSERES 2000. CSERES JUDIT: Eltékozolt újszülöttek. Az újszülött- ölést elkövető nők helyzetének kriminológiai elemzése. Budapest, 2000. BM Kiadó GYÁNI 2002. GYÁNI GÁBOR: ’56-os menekültek emlékező stratégiái. In: Emigráció és identitás. '56-os magyar menekültek Svájcban. Szerk. KANYÓ TAMÁS. Budapest, 2002. L’Harmattan - MTA Kisebbségkutató Intézet. 135-148. p. HERCZOG 2001. HERCZOG MÁRIA: Megoldások és álmegoldások. In: Ne hagyjuk őket magukra! Megelőzhető az újszülöttgyilkosság! Szerk. HERCZOG MÁRIA, Budapest, 2001. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület HERCZOG—RÁKÁR 2001. HERCZOG MÁRIA - RÁKÁR NATÁLIA: Az újszülöttgyilkosságok megítélésének és jogi szabályozásának története. In: Ne hagyjuk őket magukra! Megelőzhető az újszülöttgyilkosság! Szerk. HERCZOG MÁRIA. Budapest, 2001. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület HORVÁTH 2004. HORVÁTH SÁNDOR: A kapu és a határ. Mindennapi Sztálinváros. Budapest, 2004. MTA Történettudományi Intézete
