Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története 337 helyzetben ábrázolják a falusi-városi életmód konfliktusait és a tabusítás, a titok tragikus következményeit is. Példáik láttatják a nagyvárosba kerülő fiatal nők kiszolgáltatottságát a férfiak uralta társadalmi rendben.46 Ilona története47 Ilona 1952-ben született egy Szabolcs-Szatmár megyei faluban. Nagycsaládból származott: heten voltak testvérek, ő volt az ötödik a sorban. Apja a téeszben dolgozott kocsisként, bal karja lebénult,48 édesanyja háztartásbeli volt.49 Az eljárás során egyszer említették a peranyagban azt, hogy édesanyja „cigány származású”.50 Ez azért is érdekes lehet, mert elképzelhető, hogy a jelző szegénységére, hátrányos társadalmi helyzetére utal. Ilona az általános iskola hat osztályát helyben végezte el, többször megbukott, emiatt mind testvérei, mind iskolatársai csúfolták.51 Tanulmányai befejezése után a helyi téeszben dolgozott almalerakóként hat hónapon át.52 1968-ban, 16 évesen hagyta el szülőfaluját és vándorolt be Budapestre. Láncmigráns volt, mivel két nővére és két húga már a fővárosban élt.53 Lánytestvéreivel napi kapcsolatban állt.54 16 évesen kötözőként helyezkedett el két műszakban a Papíripari Vállalat Csepeli Gyárának Feldolgozó Üzeme fíízőcsoportjában.55 Ilona másfél évig a nővérénél lakott, 400 Ft-ot adott haza. Ekkoriban keresete 1700 Ft volt, a nővérének adott pénzen kívül szüleinek nem kellett pénzt küldenie, ezért keresetét 46 Ezeknek a lányoknak nem volt olyan szerencséjük, mint az Adj király katonát című filmben ábrázolt egyik bevándorló lánynak, aki egy sportmérkőzés közben kezdett el szülni, azonban ott volt vele barátnője, aki egészen addig gondozta is kislányát, amíg ő nem vette magához. A filmet részletesebben elemeztem: TÓTH 2009. 73-96. p. 47 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL) XXV.4.a (Fővárosi Bíróság iratai. Büntetőügyek) 317/1972. emberölés. 48 Igazságügyi orvosszakértői vélemény. 1971. november 27. 49 ítélet. 1972. február 24. 50 Elmeorvosi szakértői vélemény. 1971. november 29. 51 Igazságügyi orvosszakértői vélemény. 1971. november 27. 52 Ilona kihallgatási jegyzőkönyve. 1971. november 2. 53 Gyáni Gábor szerint a láncmigráció jellemző a munkavállalási célú migránsokra, szemben a politikai okokból elvándorlókkal. GYÁNI 2002. 135-148. p. A tárgyalás időpontjában, 1972. február 22-én mindkét nővérének volt egy-egy gyermeke, húga terhes volt. 23 éves húga pénztárosként dolgozott a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalatnál, férje gyárban dolgozott munkásként. 22 éves húga gyárban konyhásként, férje a postán gépkocsivezetőként dolgozott. 17 éves húga gyári munkásnő, a férje tetőfedő volt. 16 éves húga kifutó volt. Mindkét bátyja a mezőgazdaságban dolgozott. Ilona kihallgatási jegyzőkönyve. 1971. november 2. 54 Elmeorvosi szakértői vélemény. 1971. november 29. 55 Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyárának információadása a BRFK-nak. 1971. november 10.
