Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
338 A városok mindennapjai, életvilága arra fordíthatta, ami a bevándorló lányok számára igazán vonzó a nagyvárosban: ruhákra és szórakozásra.56 Azt vallotta, hogy olvasni, tévét nézni nem szeret.57 A tárgyaláson azonban hangsúlyozta, hogy nővére szigorú volt vele, ezért elköltözött tőle albérletbe, ahol 250 Ft-ot kellett fizetnie havonta.58 Mindkét lakótársa, Ibolya és Erzsébet ugyanabból a Jász-Nagykun-Szolnok megyei faluból származtak, 22 évesek voltak. Akkoriban gépírónőként dolgoztak. Ilona nem tudott összebarátkozni velük. Erzsébet és Ibolya tanúvallomásában is azt hangsúlyozta, hogy viszonyuk nem voltak a legjobb, mivel a lányt rendetlennek tartották, és arra panaszkodtak, hogy fölvette a ruhájukat is.59 Tehát Ilona nem fordulhatott volna hozzájuk segítségért. Ilonának a csecsemőgyilkosság előtt is született házasságon kívüli gyermeke egy másik férfitól: József utónevü fia 1970. november 6-án.60 A tárgyaláson Ilona először azt vallotta, hogy a férfi elvált volt, udvarolt neki, és a férfinál találkoztak. Nővérének nem mesélt róla, mivel férjhez menni nem akart hozzá.61 Majd a tárgyaláson később azt vallotta, hogy a Rákóczi étteremben megismert férfi nős volt. A férfi a gyermek születéséről úgy értesült, hogy Ilona nővérével együtt elment a lakására.62 Ilonát első terhessége alatt nővére segítette, tehát ebben az esetben részben számíthatott a lány a rokoni szolidaritási hálóra. Testvére elment a főbérlőjéhez azzal a kéréssel, hogy a gyermek születése után is lakhasson nála. Ebbe a főbérlő beleegyezett.63 A Csepeli Szülőotthonból az albérletbe tért haza, és úgy ábrázolta, hogy a kisbabát „gondozta, rendesen ellátta, nagyon szerette” annak haláláig.64 A kisbaba kéthónapos korában halt meg 1971. január 13-án, a periratok szerint sárgaságban.65 Ilonánál a vádiratban szerepel, hogy első csecsemőjének megszületésekor „szülei megharagudtak rá, s kijelentették, ha ismételten házasságon kívül szül, a szülői kapcsolatot is megszakítják vele.”66 56 Erről részletesebben ld.: TÓTH 2008. 57 Elmeorvosi szakértői vélemény. 1971. november 29. 58 A nyilvános tárgyalás jegyzőkönyve. 1972. február 22. 59 Erzsébet tanúvallomása. 1971. november 16. 60 Azt, hogy már korábban gyermeke született, a bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe. ítélet, 1972. február 24. 61 A nyilvános tárgyalás jegyzőkönyve. 1972. február 22. 62 Ilona válasza védői kérdésre. A nyilvános tárgyalás jegyzőkönyve. 1972. febmár 22. 63 Ibolya és K. J.-né tanúvallomása. 1971. november 16. 64 A nyilvános tárgyalás jegyzőkönyve. 1972. febmár 22. 65 Ilona ügyészi kihallgatásnak jegyzőkönyve. 1972. január 12. Ibolya nevű lakótársa azzal vádolta tanúkihallgatása során, hogy Ilona a gyermek halála után sírt, azonban később azt mondta: „végre szabad vagyok, járhatok újra szórakozni”. Ibolya tanúkihallgatása. 1971. november 16. 66 Vádirat: 1972. január 19.
