Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története 335 és gyakran saját maga előtt is tagadja azt a tényt, hogy gyermeket vár.33 Kardos Klára igazságügyi szakértő is azt hangsúlyozta, hogy érthetetlen a környezet tagadása: az, hogy a terhes nőket kitartóan azzal szembesíti, hogy a terhesség nem is létezik, és a nők a kilenc hónap alatt ennek az elvárásnak felelnek meg. Szerinte innen már csak egy lépés a „nem létező terhesség létező eredményének” megsemmisítése.34 Rákár Natália Ania Wilczynski kutatásai alapján a gyilkos anyákkal kapcsolatos sztereotípiákat értelmezte. Ezek szerint a nők bűnözése összeegyeztethetetlen a női nemi szereppel, tehát a bűnöző nőt vagy őrültként, mentális zavarban szenvedőként ábrázolják, vagy morális alapon rossznak, gonosznak.35 Egy 1968-as Nők Lapja-cikk újságírója így tette fel a kérdést a csecsemőgyilkos anyára vonatkozóan: „Gonosz volt? Könnyű lenne rá igent mondani - hiszen még az oktalan állat is mennyire védi, óvja a kölykét.”36 A pszichológusok a nem kívánt, titkolt terhességgel kapcsolatban vitatják azt a biológiai érvet, miszerint képtelenség, hogy a terhes nő nem érzékel magzatmozgásokat. A pszichológusok szerint az anya lelkiállapota nagy hatással van az anyaméhben fejlődő magzatra, titkolt terhesség esetén megérezheti az ezzel járó stresszt, és az anyaméhben ún. kushadó helyzetbe helyezkedik. Ez jelentheti azt is, hogy az anya magzatmozgásokat nem, vagy alig észlel.37 Ugyanezt hangsúlyozta Kardos Klára igazságügyi pszichológus szakértő, aki konkrét eseteket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a terhességek nagy része problémamentes volt.38 Ugyanígy érvelt az 1982-86 közötti csecsemőgyilkosságokról végzett kutatás zárótanulmányában Cseres Judit: „A titkolt terhességek mindig problémamentesek, a szégyenben maradt nőnek kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy émelyegjen, kényeskedjen, kívánós legyen. Minden energiája arra összpontosul, hogy elrejtse állapotát.”39 A másik, ehhez kapcsolódó kérdéskör a terhességi pszichózis, vagy tudatbeszűkülés, amit szintén vitatnak. Cseres Judit véleménye szerint ez nem létezik, a férfiak találták ki. Gondos Anna szerint a megváltozott lelki- és tudatállapot 33 A szociológus számszerűsítette, hogy az évente kiderülő kb. 25 csecsemőgyilkos nő környezetében titkolt, tagadott állapota felett nap mint nap szemet hunyt 20 együtt élő partner, 47 szülő, 72 közeli rokon, 59 munkatárs, 135 szomszéd, 25 postás, 40 boltos, 30 védőnő. HERCZOG 2001. 7. p. 34 Kardos 2001.64. p. 35 RÁKÁR 2001.44. p. 36 SZEBELKÓ ERZSÉBET: A vádlottak padján: az előítélet és egy lány. Nők Lapja, 1968. december 14. 20. p. 37 RÁKÁR 2001. 50. p. 38 Kardos 2001.64. p. 39 ZSIGMONDI MÁRIA: Oltalmat a születendőnek 2.! Nők Lapja, 1988. április 9. 3. p., áprihs 16. 6. p.
