Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Szécsényi Mihály: A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években
Szécsényi Mihály: A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években 319 csak a fővárosba visszatérve, prostitúcióból tudott megélni. Ezt az ellentmondást helyezte írásának középpontjába Pál őrnagy is. „Óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon, mennyiben realizálódik ennek az újabb elzárásnak a javítóhatása (egyáltalában van-e javító hatása).”25? Gyöngyi története évekkel korábban kezdődött. Egy szerelmi csalódás és egy rosszul sikerült korai házasság után, a lány, gimnáziumi tanulmányait abbahagyva, a szülői házból menekült fel munkásnőnek Győrből Budapestre 1963 nyarán. A nagynénjénél lakott, és a Hazai Fésűs Fonóban helyezkedett el. Apja a győri Vagon- és Gépgyárban volt fizikai dolgozó, anyja egy üzemben dolgozott. Helyzete mégis sokkal kedvezőbbnek tűnt Iluska szorongató környezeténél, mert 1300 Ft-os fizetéséből 800-at ruházkodásra és szórakozásra költhetett. Új ruhákat, ékszereket vásárolt, szórakozott, sőt színházba járt. Egy alkalommal barátnője azt javasolta, barátaik nélkül menjenek a Budapest Táncpalotába szórakozni: „hogy egyedül, vagy vele kettesben kellemesebb szórakozásban lehet része. Utalt arra, hogy futó ismeretséget köthet férfiakkal. Az ajánlat felkeltette érdeklődését. ... Éjjel két óra körül barátnője közölte vele, hogy férfipartnerével „lakásra” megy, ha van partnere, vele mehet.”26 Az ajánlatot a lány első alkalommal még elutasította. Nemsokára mégis átvette barátnője szórakozási stílusát és szokásait. Öt „szo- báztatóval” került kapcsolatba, akiknek szobáit előzetes telefonbejelentés után partnereivel gyakran igénybe vette. Rendszeresen látogatta az Anna, a Kedves és a Pilvax eszpresszókat, és más helyeket. „Tudta, hogy barátnője pénzt fogad el partnereitől, ő azonban kizárólag szexuális igényeinek kielégítése céljából kötött ismeretséget, csakis megnyerő külsejű, neki tetsző férfiakkal.”27 Ezzel - az életmód hasonlósága ellenére - azt jelezte, ő nem prostituált, csak a szabadidejét szeretné kellemesen eltölteni. Ezt a - korabeli terminus technikusszal élve - demoralizálódási folyamatot a hatóságok szerint felerősítette az ún. Belvárosi galerivel kialakult kapcsolata. Az Anna bárban gyakran kerülhetett olyan asztalhoz, olyan fiatalok közé, akik a szocializmust szidták. Gyöngyi nagyot hibázott, amikor munkahelyéről hiányzásai miatt elbocsátották, mert ezután már kénytelen volt választani: elfogad-e pénzt partnereitől, vagy sem? Nem sokkal ezután - 1965 augusztusában - igazoltatták, ekkor már munkaviszony hiányában közveszélyes munkakerülésért és Üzletszerű titkos kéjelgésért kitiltották Budapestről. Nem ment el a városból, ezért a következő igazoltatás után 15 nap elzárásra ítélték, ekkor vesztette el lakását, mert nagynénje kirúgta. Gyöngyit, aki már nagykorú volt, még huszonegyszer ítélték el 25 PÁL 1968. 72. p. 26 Uo 27 PÁL 1968. 73. p.
