Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet
304 A városok mindennapjai, életvilága delkeztek lakástelefonnal. Budapesten a budai villanegyedek jól kereső, valószínűleg vezető beosztású és/vagy értelmiségi családjaiban viszonylag magas volt a lakástelefonok száma. Egy szabolcsi falusi, sőt kisvárosi körzeti orvos lakásában nagy valószínűséggel nem volt még telefon az 1980-as években sem. Egy megyeszékhelyen praktizáló körzeti orvosnak már ilyen gonddal nem kellett számolnia. Az 1985-ös városi adatsor alkalmas árnyaltabb összehasonlításra is. A két legnagyobb, azonos népességszámú (211 ezer fő) vidéki város, Miskolc és Debrecen közül minden mutató tekintetében Miskolc helyzete a kedvezőbb. A harmadik legnagyobb város, Szeged (182 ezer fő) telefonellátottsága jobban hasonlít Debrecenéhez, mint Miskolcé Debrecenéhez. Sőt Pécs (177 ezer fő) és Győr (129 ezer fő) mutatói is kedvezőbbek, mint Debrecené, vagy Szegedé. A három, százezres nagyságú megyeszékhely (Kecskemét, Székesfehérvár és Nyíregyháza) mutatói közel azonosak (száz lakosra eső főállomások száma 5-7, száz lakásra eső főállomások száma 10-14). Az 50-80 ezer lakossal rendelkező városok23 közül Eger mutatói messze kiemelkednek a csoportjából. Egerben a lakások 24%-a rendelkezett telefonnal, miközben a csoportátlag 14%. Átlagos a lakástelefon-ellátottsága Szombathelynek, Dunaújvárosnak. Mélyen az átlag alatti Hódmezővásárhelynek és Veszprémnek (6-9 lakás-főállomás/száz lakás). A 30-50 ezres népességgel rendelkező 21 város között szélsőséges különbségek léteztek, voltak relatíve jól és relatíve igen gyengén ellátott városok. Salgótarján, Szekszárd, Kazincbarcika, Vác lakásállományának 19-34%-ában fel tudták venni a telefonkészüléket. Ózdon, Érden, Baján, Orosházán, Kiskunfélegyházán, Hajdúböszörményben, Komlón stb. elvétve találunk csak lakás-főállomásokat. A 24 darab 20-30 ezer fő népességgel rendelkező város telefonellátottsága tekintetében már semmiféle tendenciát nem lehet érzékelni, szélsőséges eltérések jellemzik őket. A 20 ezer főnél is kisebb 45 város mutatói inkább kiegyenlítettek. A korábban már említett Mezőkövesden kívül Szentendre, Tapolca, Balatonfüred és Siklós lakásállománya rendelkezett átlagon felüli mértékben (14-34%) telefonnal. He** A közforgalmi telefonhálózatok alacsony színvonala miatt a postai hálózatra zárt különhálózatokat is telepítettek. Saját telefonhálózatot tudtak kiharcolni maguknak a taxisok, a közvilágítás, a légoltalom, a tűzoltók, a mentők, a 23 Népességük növekvő sorrendjében: Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Veszprém, Eger, Kaposvár, Tatabánya, Szolnok, Szombathely.
