Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet
Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet 305 fegyveres testületek, a belügy, a meteorológiai szolgálat, a Magyar Távirati Iroda stb. Ezek a különcélú hálózatok kizárólag azért jöttek létre, mert a közforgalmú telefon nem működött kielégítően. Voltak olyan különhálózatok is, amelyeket a közforgalmú hálózattól független nyomvonalon létesítettek. Ilyen volt a MÁV vonalkábel és légvezeték hálózata, a villamosenergia-ipamak a nagyfeszültségű távvezetékre telepített átviteli rendszere, a földgázvezetékek nyomvonalán kiépült távkábelek. Ez utóbbiak a gázvezeték üzemeltetéséhez szükséges távközlési és távvezérlési rendszert szolgálták ki. Értelemszerűen a különcélú hálózatok kiépítésének és működtetésének költségei igen magasak voltak, 1971-1980 között a közcélú hálózatra fordított beruházások mintegy 40%-ára rúgtak.24 A zárt hálózat nagyságrendjére jellemző adat, hogy 1984- re a kb. 9600 km postai helyközi kábel nyomvonal mellett hozzávetőlegesen ugyanekkora saját kábelhálózattal rendelkeztek. A decentralizálatlan és koordinálatlan zárt célú távközlési hálózatok természetesen csak alapszinten voltak kihasználva. A különcélú zárt telefonhálózatok sajátos szegmensét jelentették a párt- és államigazgatásban működő hálózatok.25 Manapság elfogadott az a magyarázat, hogy a távközlés fejlesztésére a Kádár-korszakban azért nem került sor, mert a telefonszolgáltatás színvonaltalan- ságával, a telefon nélküli élet nehézségeivel a döntéshelyzetben lévők sohasem szembesültek. A különcélú hálózatok használói kiváltságos helyzetben voltak, a hétköznapok során az általános telefonmizériából semmit sem érzékeltek, annak súlyát felmérni - gyakorlati tapasztalatok híján - nem tudták. A közforgalmi hálózatok leképezték a centralizált uralmi rendszert, az irányítási-működési struktúra igényeit kielégítették. A telefonkábelek úgy hidalták át a teret, hogy a térszerkezet centrum-periféria hátrányait nem mérsékelték, hanem éppenséggel erősítették. Magyarország közforgalmú telefonhálózata a távbeszélőnek azt az össztársadalmi feladatát, hogy az emberek lakóhelyüktől függetlenül szabadon érintkezhessenek egymással, nem töltötte be. 24 Hosszú távú 1981. 122. p. 25 A PB-hálózat az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait szolgálta ki. A lehallgatás ellen biztosított, titkosított, hő- és vízálló VCS-vonalak kezelését 1969-től a parlament épületében létrehozott nemzetközi kormány-összeköttetési központ látta el. Létezett még miniszteri külön (MK) és a leginkább közismert közigazgatási (K) távbeszélő hálózat is.
