Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

A városok mindennapjai, életvilága - Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet

302

A városok mindennapjai, életvilága

város

1960

! 1970

1980

Salgótarján

2,16

1 3,92

8,40

Szekszárd

4,38

! 4,61

8,34

Székesfehérvár

2,53

1 3,16

4,39

Szolnok

3,55

! 4,58

4,98

Szombathely

n.a.

1 4,62

6,61

Tatabánya

1,55

! 2,70

4,89

Veszprém

4,51

1 4,58

5,39

Zalaegerszeg

n.a.

I 5,88

7,85

A bekötött városi fővonalak száma 1960-1980 között sokkal nagyobb ütemben emelkedett, mint a városok népessége. Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged népessége 1980-ban 40-47%-al magasabb volt, mint húsz évvel korábban, főállomásaik számának növekedési üteme 210-280%. Az alacsony bázisról induló bővülés erősebb üteme érzékelhető változást nem tudott eredményezni. Közel hasonló volt a helyzet a megyeszékhelyeken is. Eger népessége 1960-1980 között 57%-al növekedett, a fővonali telefonok száma pedig három és félszeresére nőtt. Mindez annyira volt elegendő, hogy a hatvanezer lakosú városban a fővonalak száma nem érte el a hatezret. E két évtizedes időtávlatban a fővonali telefonok bővülésének üteme Kaposvárott, Szolnokon és Veszprémben volt a legalacsonyabb volumenű. Kaposvár népessége 49%-al nőtt, fővonalainak száma 126%-al. Szolnokon a népességnövekedés 63%, a fővonali növekedés aránya pedig 129%. Veszprém népessége húsz év alatt több mint a duplájára nőtt, a fővonalak száma 146%-al gyarapodott.

Valamennyi magyar város távbeszélő ellátottságát feltáró mutatókat 1986- ben hoztak először nyilvánosságra. A városi telefonhálózatokról a Magyar Posta 1986-tól egységes szerkezetben tett közzé adatokat (a kapcsolás jellege, a hálózat kapacitása, a főállomások száma, a főközpont telítettsége, a nyilvántartott várakozók száma, stb.). A házilagos kivitelezésben készített, stencilezéssel sokszorosított megyei füzetek egyedül a KSH könyvtárában lelhetők fel.20 A következőkben ezek alapján foglalom össze 108 vidéki város telefonhálózatának jellemzőit.

1985-ben 108 vidéki városban (össznépesség 3,9 millió fő) 263 ezer fővonali állomás működött. A fővonalak közül 81 ezer közületi, 175 ezer pedig lakásba kapcsolt főáramkor volt. A beszélőhelyek száma 584 ezer.

20 Megyék távközlési adatai