Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 29 eredménye volt. Bőven volt munkahely a helyi lakosságnak, és az ingázók csak növelték a város terheit: közlekedés, élelmiszerellátás stb.). Ugyanakkor a város nem tudta korlátozni a helyi vállalatok térhasználatát és rábírni a vállalatokat környezetkímélőbb technológiák alkalmazására. Nem ritkán a vállalatok energia, víz és szállítási igényeit a helyi lakosság kárára elégítették ki. Összegezve: a városok szocialista jellegét az önkormányzatiság (és így a helyi érdekképviselet) hiánya, az állami tulajdon és az abból fakadó hiányjelenségek a városi szolgáltatásokban, valamint az irracionális, pazarló térhasználat, a vállalatok helyi működésének szabályozatlansága adta. Kétségtelen, hogy az ingatlanpiac hiánya nagyvonalú térhasználatra is lehetőséget adott (főleg az újonnan épített városokban, városrészekben). A lakáselosztás és általában a teljes foglalkoztatottság és a kiegyenlített jövedelmi helyzet a kapitalista viszonyokhoz hasonlítva kisebb társadalmi differenciálódást és gyengébb, de lassan növekvő szegregációt hozott létre a városokban. A városok fejlődésére, átalakulására jellemző volt a rendkívüli lassúság, az amúgy is lassan változó városi térszerkezet átalakulását jelentősen visszafogta az infrastrukturális, szolgáltató ágazatok beruházásainak folytonos elhalasztása. A városok infrastruktúrája leromlott, hiányos volt. 2.4. Az új iparvárosok az összes város között Az eddig leírtakból kirajzolódik, hogy az új iparvárosok a (magyar) városok sajátos, jellegzetes csoportját alkotják. Nem túlságosan nagy csoportról van szó: Magyarországon 8-27 kis- és középváros (a különböző várostipizálás szerint) sorolható ide, ahol a népesség 4-7%-a élt. Ismereteink szerint a volt szocialista országokban eltérő arányban épültek új városok: a Szovjetunióban több száz, míg Csehszlovákiában csak egy kimondottan új ipari város (Havirov) épült, Lengyelországban viszont lényegesen több: Nowa Huta, Czestochowa, Mielec, Tamów, Stalowa Wola, Tychy; Romániában nem építettek új városokat, Bulgáriában Kremikovcsit, Dimitrovgrádot lehet említeni. Valószínű azonban, hogy a magyar helyzethez hasonlóan, nehéz elválasztani az egyértelműen zöldmezős beruházásokat a városrészfejleszté- scktől, így a kelet-európai volt-szocialista országok is lényegesen több átmeneti esettel rendelkeztek.34 34 LUX 2009.
