Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
30 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései Az új városok jellegzetes, a városállomány többi részétől elütő vonásait a 4. táblázatban gyűjtöttük össze. Ezek többnyire jól ismert jellegzetességek, amelyeket a tanulmány első fejezete már részletezett. 4. táblázat. Az új iparvárosok eltérő sajátosságai a szocializmus idején Városi tényezők Valamennyi város Új városok Infrastruktúra Lassú változás a térszerkezetben, épületekben, vállalati struktúrában, de általános a népességnövekedés, extenzív bővülés; elhalasztott bemházások, olcsó pótlások, nincs szinten tartás az infrastruktúrában. Ritkán kerül sor átfogó rekonstmkcióra; olcsó városi szolgáltatások, de mindenhol zsúfoltság, hiány; tömegközlekedés. Minden radikálisan új: új épületek, tervezett városok, új térstruktúra (lakó- és termelőhelyek szétválasztása); kezdetben szocreál, egyre inkább a modem stílus; sivár funkcionalitás az építészetben; nagyvonalú térhasználat, zöldterületek; kiegyenlített (de gyenge) minőség (lakásokban, felszereltségben). Gazdaság A városi mérettől, jogállástól és az örökségtől függően komplex gazdaság. Egy lábon állás: egy óriásvállalat; (nehéz) ipar; a vállalat helyi hatalmi tényező. Társadalom Örökölt, lassan változó társadalmi struktúra; bevándorlás; korlátozott, de lassan növekvő szegregációs folyamatok. Sajátos összetétel (férfitöbblet, fiatalos korstruktúra); műszaki és középszintű képzettség; a humán értelmiség hiánya; gyenge szegregáció, de erős deviancia. Városfenntartás és fejlesztés finanszírozása Alulfinanszírozottság; elhalasztott beruházások; városi csoportok (Bp., megyei, közép- és kisvárosok, községek) eltérő finanszírozása. Kiemelt finanszírozás. Forrás: saját szerkesztés
