Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Honvári János: Győr. Az alkalmazkodóképesség egy példája az 1960-as évekből
266 Helyi társadalmak? jóváhagyásával - hónapok óta kompromittáló adatokat, számlákat gyűjtöttek a gyár gazdasági igazgatóságán. Ez azonban kiderült, és a skandalum nyomán Lombosné hivatalos vizsgálatot követelt.38 Horváth Ede - megérezve a körülötte tornyosuló viharfelhőket - ellenlépésre határozata el magát. Mint a Központi Bizottság póttagja, a KB 1965. június 25-i ülése előtt Fock Jenőtől (aki a Politikai Bizottságon belül Győr-Sopron megyéért felelt) kihallgatást kért „különböző problémák” miatt. A KB ülés után Biszku Béla és Fock Jenő közölte vele, hogy a kettejük között kialakult konfliktust kivizsgálják. A KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya Pullai Árpád vezetésével 1965. augusztus 16-án Győrött vizsgálta a megyei első titkár és a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója között kialakult ellenséges viszony okait. Megállapították, hogy a jóval korábban kezdődött ellentét fő oka Horváth Ede kifogásolható vezetési stílusa39 és káderpolitikája, amit a megyei pártvezetés számos esetben szóvá is tett. „Lombos Ferenc és Plorváth Ede elvtársak között - olvashatjuk az MSZMP KB PTO jelentésében - az utóbbi időben teljesen megromlott a viszony. Ennek alapját nem a párt politikáját érintő elvi, politikai kérdések adják. Személyi jellegűek, de politikai jelentőséggel bírnak, mivel a kettejük közötti vita kinn van az utcán, a funkcionáriusok azt figyelik, hogy »ebben a harcban ki győz«”.40 A kínossá váló és nagy visszhangot kiváltó személyes ügy politikai kérdéssé avanzsált, és a magyar gyakorlatban eléggé szokatlan módon, a hatalmat ténylegesen birtokló párttestület, a Politikai Bizottság 1965. augusztus 31-i ülése elé került. Annál is inkább politikai ügy lett ez, mert a Központi Bizottság egyik tagjáról, illetve póttagjáról volt szó.41 A két megyei vezető között mindig voltak viták, de személyi ellentét korábban nem jellemezte kettőjük kapcsolatát. Horváth Ede pl. a KEB 1961. évi határozata ellenére fogadta vissza ismét a gyárba Lombos feleségét.42 Fock Jenő 38 MÓL 288. f. 5/373. őe. A Politikai Bizottság 1965. augusztus 31-i ülésének vitája. 39 Horváth Ede vezetési stílusát azért bírálta a megyei és országos vezetés, mert „mindenkinek a dolgába közvetlenül beleavatkozik, mindenkinek a kezéből kiveszi a vezetést, s mindenkinek a feje felett akar intézkedni”. (MÓL 288. f. 5/373. őe. A Politikai Bizottság 1965. augusztus 31 -i ülésének vitája.) 40 MÓL 288. f. 5/373. őe. Az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya jelentése a Politikai Bizottságnak á Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára Lombos Ferenc elvtárs és a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója Horváth Ede elvtárs között kialakult viszonyról, 1965. augusztus 19. 41 Horváth Edét 1957. június 29-én az MSZMP Országos Pártértekezletén választották meg a KB póttagjának, Lombos Ferenc pedig az MSZMP VII. Kongresszusán, 1959. december 5-én lett a KB rendes tagja. 42 A KEB 1961 májusában egy bécsi utazás során elkövetett állítólagos csempészés miatt az utolsó előtti legsúlyosabb pártfegyelmi büntetést szabta ki Lombosnéra, és úgy határozott, hogy az asszony nem dolgozhat a vagongyárban.
