Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Laki Ildikó: A szocialista iparvárosok különböző formái. Százhalombatta az iparvárosok sorában
Laki Ildikó: A szocialista iparvárosok különböző formái 201 Százhalom középkori településmagja a mai óváros részén található, nevét - valószínűleg - a környékén lévő halmokról kapta. Kézai Simon településnévként „Zazholm”-ot használta. A török kor után csak Százhalom indult fejlődésnek újra, melyet a betelepülő szerbek Battának nevezték el. A 17. század folyamán igen sokan jutottak földhöz a környéken élők közül, mivel számos kedvezmény segítette a letelepedőket. Tömeges letelepedés azonban mégis csak a 18. század folyamán indult meg, melynek eredményeként a II. József kezdeményezte 1784-1787. közötti időszakban végzett népszámláláskor 493 fő jegyezte lakhelyeként a települést. 1863-ban már 882 fő lakott a településen; közöttük szerbeket, tótokat és magyarokat egyaránt találunk. A lakosság fő megélhetési forrása ekkor a mezőgazdaság, valamint a halászat. Ipari munkalehetőséget csak a néhány évvel később alapított Bhon-Drasse Társaság téglagyára biztosított. A gyár, amelyet az óbudai székhelyű Bhon-Drasse Társaság létesített a délbudai térség téglagyáraként, 1896-ban kezdte meg működését, az Érd-Batta közötti lösz dobok déli részén a Duna-partján. A téglagyár területén található egyéb épületek, mint pl. a kultúrház és a gangos lakóház is ezekből a téglákból épült. Később megépült a téglagyár melletti kikötő, amely lehetővé tette, hogy Magyarország déli városaiba uszályokon keresztül juttassák el a téglákat.4 A gyár 1916-ban végül bezárta kapuit, bár az 1920-as években még egy próbálkozással élve, a gyárat újraindították, de csak ideiglenes jelleggel. 1. kép. A Bhon-Drasse által létrehozott Téglagyár (saját fotó, 2008.) 4 RUMI 1998. 21. p.
