Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
18 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései 1. táblázat. A szocialista vámsok helye a város hierarchiában az 1960-as években (a központi szerepkörök koncentrációja alapján) Sorszám 293 település között Település neve Hierarchikus szintje (városi központok I-V. rendje között) A központi funkciók csoportjainak hiányszintje szerint (teljes, hiányos, részleges) 17. Tatabánya II. Részleges központ 18. Salgótaiján III. Teljes értékű központ 29. Dunaújváros III. Teljes értékű központ 31. Ózd III. Teljes értékű központ 77. Paks IV. Teljes értékű központ 87. Komló IV. Hiányos központ 90. Várpalota IV. Hiányos központ 100. Ajka IV. Hiányos központ 123. Kazincbarcika IV. Részleges központ 142. Oroszlány V. Magasabb funkciókkal is rendelkezik 153. Tiszaszederkény* V. Magasabb funkciókkal is rendelkezik 180. Nagybátony** V. Egyéb Nincs adat Martfű Nincs adat Százhalombatta *ma Tiszaújváros; **Bátonyterenye lett Nagybátony és Kisterenye összevonásával Forrás: BELUSZKY 1967. A szocialista városok többsége az 1960-as években a központi szerepkörök koncentrációját illetően a városhierarchia alsó szegmensébe tartozott, tehát központi funkciójuk gyenge volt. Azonban még a IV. rendű központok is (a teljes és a hiányos központok egyértelműen, a részleges központok kétségbe vonhatóan) városnak tekinthetők.
