Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 19 Összességében tehát a geográfus szempontjából a szocialista városok többsége városnak tekinthető, azonban e települések hiányosan rendelkeztek központi funkciókkal és ezek koncentrációja gyenge volt. A közgazdászok azt kifogásolják a geográfusok városszemléletében, hogy a gazdaság (a szocialista városokban az ipar) városfejlesztő szerepét nem értékelték megfelelően.15 A geográfusok szerint a gazdasági szerepkör, például az ipar, közvetett szerepet játszik (sőt, a gazdaság egyes ágazatainak jelenléte nem is szükségszerű) a városok hierarchikus rendszerének kialakításában.16 A közgazdászok elfogadják ugyan, hogy egy ágazat, pl. egy nagy iparvállalat valóban nem teszi a várost várossá, ugyanakkor véleményük szerint alapvető a gazdaság városképző szerepe, amely a városi gazdaság koncentrációjától, komplexitásától és dinamizmusától, a húzóágazatok, a gazdasági irányító és ellenőrző funkciók jelenlététől, a gazdaság szereplői közötti kapcsolatoktól függ. E kritériumoknak a szocialista városok nemigen feleltek meg: gazdaságuk többnyire egy-egy nagyvállalatból állt, e vállalatok - szocialista jellegük miatt - erősen korlátozott önállósággal és kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Mind a geográfusok, mind a közgazdászok megközelítéseiben a korabeli új ipari települések - a szocialista városok - egy részének városi mivolta tehát megkérdőjeleződik. Túlélő és son>adó szocialista városok Akis méret és az egy lábon állás sérülékennyé tette a szocialista városokat. Az említett 12 város közül 8-ban már az 1980-as évek elejétől-közepétől csökkent a lakosságszám. Ajkán és Oroszlányban a lakosságcsúcsot az 1990-es népszámlálás mutatta ki, és csupán két település, Százhalombatta és Paks lakossága nőtt néhány száz fővel 1990 után is. A rendszerváltozás után, amikor e települések egyetlen nagyvállalata nehéz helyzetbe került, maguk a városok is működési gondokkal néztek szembe. Csak azok a városok tartoztak a sikeres túlélők közé, ahol az ágazati prosperitásnak vagy a sikeres vállalati vezetésnek (privatizációnak) köszönhetően a város egykét nagyvállalata fennmaradt és fejlődött, munkát adva a lakosságnak és adót (iparűzési adó) fizetve a helyi önkormányzatnak. 15 barta-Czirfusz-Kukely 2006. 16 Beluszky 1973.
