Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek ... 161 jelentette konkrétan a megszüntetendő falvak lebontását, de bizonyos szolgáltatásokat (orvosi ellátás, posta stb.) már ekkor kivontak, óriási tömegpszichózist váltva ki. A vidék világába történő drasztikus beavatkozás mozgósította az értelmiségiek egy részét, akik beadványokkal tiltakoztak a pártvezetésnél, és közleményeket juttattak el Nyugatra, felhívva a közvélemény figyelmét a romániai eseményekre. A magyarok lakta falvakból és városokból folyamatosan érkeztek a riasztó hírek Magyarország bukaresti nagykövetségére. A magyar nagykövet 1989-ben a következőket jelentette a székelyudvarhelyi fejleményekről: „160 ház lebontása megkezdődött, erről fényképeket bocsátottak rendelkezésünkre publikálás céljából. Úgy hírlik, hogy a családi házak helyett 300 lakásból álló lakótelepet fognak építeni. Ide várhatóan románokat fognak betelepíteni...”40 A nyolcvanas évek közepétől némileg erősödött a nyugati közvélemény érdeklődése a romániai történések iránt. A legismertebb nyugati reakció az ún. „Operation Villages Roumains” kezdeményezés volt. A mozgalom során belga, francia és svájci települések létesítettek testvértelepülési viszonyt romániai falvakkal, 1989 végére 231 belga, 95 francia és 42 svájci település rendelkezett romániai testvérfaluval.41 A falurombolásként elhíresült romániai község- és falurendezés kivitelezését végül az 1989-es események és Ceauçescu bukása akadályozta meg. Következtetések A területrendezés nem volt egyedi jelenség sem a szocialista tömb országaiban, sem pedig a nyugati államokban. Ezeket a példákat az RKP vezetősége ismerte, sőt használta is. A romániai területrendezés gazdasági és politikai kettős célkitűzése és megvalósításának radikalizmusa viszont egyedivé tette ezt a jelenséget a térségben. Ahogy Hunya Gábor fogalmazott, „a kelet-európai szocialista településhálózat-fejlesztési gyakorlat az államigazgatás és a gazdasági mechanizmus vertikális függőségi viszonyok szerinti szerveződését másolta.”42 A Ceauçescu-megâlmodta és részlegesen végrehajtott román területrendezés mélységében, módszereiben és tervezett finalitásában, radikalizmusában még ezen is túllépett. A végső cél egyértelmű volt: a lakosság alárendelése az iparosításnak, a társadalom terv szerinti működtetése, társadalmi homogenizáció, valamint a vidék habituális, kulturális sajátosságainak, tradicionális élettereinek 40 Külügyminisztériumi TÜK-iratok, Románia. MÓL, XIX-J-1-j, 1989, 76. doboz, 128- 72/001891/2. 41 DELETANT 1997. 186. p. 42 HUNYA 1990. 170. p.
