Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
160 Városhálózat, városfejlesztési politika a 13,7-13,9 milliót, ami az ország lakosságának 57-58%-át jelentett volna.35 A falurendezés terén az 1974-es törvényen alapuló első konkrét intézkedések 1986-ban jelentek meg. A KB szervezési osztálya jelentésében már az szerepelt, hogy az ország területén létező 13 123 falu közül 9192 marad, 3931 települést pedig felszámolnak, lakosaikat a legközelebb található centrumba vagy városba költöztetik. A megyei szintre lebontott tervezet alapján, a lebontandó falvak számát tekintve az első helyen az erdélyi Fehér megye állt 264 faluval, ezt követte Arge§ megye 252, Bákó megye 237, Válcea megye 222 és Prahova megye 206 faluval. A sor végén Máramaros megye állt 15 faluval, ezt követte Braila 19, Brassó és Beszterce-Naszód 20-20, Kovászna 23, Szatmár 25 és Szeben 26 faluval. A tervezet kivitelezése a lerombolandó, elköltöztetendő falvakon túl minden települést érintett, mert ugyanazon törvény drasztikusan lecsökkentette a beépíthető területet, és elrendelte a meghatározott területen kívül eső házak, családi gazdaságok elköltöztetését is. Ez a rendelet elméletileg 1 863 417 családi gazdaságot érintett volna. A városok esetében pedig újabb 275 755 családi házat. Ezzel az intézkedéssel a pártvezetés számításai szerint a mezőgazdasági megművelésre alkalmas terület 339 419 hektárral gazdagodott volna.36 1988-ban Ceauçescu kijelentette, hogy a városrendezést 1990-ig befejezik, és ugyanakkor gyorsítják a vidéki szintű területrendezést is, amely három szakaszban (1990-1995-2000) zajlott volna le. Ceauçescu ekkor már arról beszélt, hogy a falvak számát közel felére kell csökkenteni. A megmaradt falvak közül 558-at jelöltek ki mint agráripari várost, központot. Ez közel kétszerese az 1971-ben elfogadott számoknak. Konkrét megvalósításra a Bukarest környéki és Giurgiu megyei falvak esetében került sor. 1985-től kezdődően több települést is teljesen felszámoltak ezekben a térségekben. így tűntek el a térképről pl. Buda, Dimieni, Vládiceasca37, Ordoreanu, Coteni, Podul Ilfovului települések.38 Annak ellenére, hogy az új településeket modell értékűnek tekintették, ezek a legtöbb esetben az alapvető szolgáltatásokkal sem rendelkeztek. Hiányzott a közművesítés, a víz, a konyhák és mosdók pedig emeletenként közösek voltak.39 A szocialista táboron belül lezajlott változások sem riasztották el a pártvezetést a területrendezési munkálatok folytatásától. Első lépésként, immár az ország teljes területén, masszív községátszervezések zajlottak le. A községek számát a létező 2705-ről 2387-re csökkentették. Ez a lépés még nem 35 Congresul 1985. 578-579. p. 36 Raport Final 419. p. 37 A sors iróniája, hogy a Bukaresthez közel levő Vládiceasca település a kilencvenes évektől kezdődően újraépült. 38 Raport Final 420. p. 39 Uo
