Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek ... 159 A hetvenes évek végétől, nyolcvanas évek elejétől Romániában beköszöntő gazdasági krízis, a neosztálinista típusú erőltetett iparosítás kudarca sem állította meg a területrendezés folytatását, amely az idő múlásával egyre nagyobb mértékben magára öltötte a fokozatosan kiteljesedő diktatúra jellemvonásait. A pártvezetés propagandájában is jelentős szerepet játszó új Románia építésében Ceauçescu egyre fokozottabb ütemet diktált, akár személyesen is beavatkozva már nemcsak a tervek jóváhagyásában, hanem az elkészült épületek, városrészek, lakótelepek arculatán alkalmazandó konkrét változtatásokba is. Az országos szintű területrendezés a fővárost sújtotta a leginkább. A földrengés után Bukarest szisztematizálási ütemtervét felgyorsították és a természeti katasztrófa kínálta lehetőségeket kihasználva radikalizálták is, nagyobb méretű beavatkozást irányozva elő. Ceauçescu már március 10-én kifejtette azon óhaját, hogy létre kell hozni egy „rendszerezettebb, modernebb városközpontot, ahol a jövőben tömeggyüléseket is tarthatunk, tehát egy közigazgatási-politikai centrumot.”30 A pártvezetés - a későbbi országos területrendezésre is érvényes - radikalizmusát jelenti, hogy a VB március 30-i ülésén a főtitkár már azt is kijelentette, hogy: „nagyon szép lesz, ha teljesen leromboljuk Bukarestet.”31 A fővárost végül is nem rombolták le teljesen, de több régi városrész (műemlék épületekkel együtt) esett áldozatául a központban elkészülő új „közigazgatásipolitikai centrumnak.”32 Az erőltetett városiasítás meghozta a maga eredményét, legalábbis a statisztikákban biztosan:33 1989-re 51 község vált várossá, a városok és municípiumok száma pedig összesen 237-re növekedett.34 Az 1984-ben megtartott XII. Kongresszus újabb lendületet adott a romániai településrendezésnek. Miközben javában zajlott a városrendezés (és a velejáró masszív bontások, építkezések) megjelentek az első konkrét utalások a falvakra és községekre vonatkozó területrendezési tcivek végrehajtására. A kongresszus határozata előírta, hogy 1990-re Romániában a városi lakosságnak el kell érnie 30 Raport Final 418. p. 31 Raport Final 418. p. 32 Ennek a térnek és épületegyüttesnek a része a híres Népek Háza (Casa Poporului) is. A tervet Anca Petrescu készítette, amelyen Nicolae Ceauçescu személyesen eszközölt néhány változtatást. Az épületkomplexum méretei, monumentalitása tökéletesen tükrözi az akkori pártvezetés grandiózus terveit. 33 A különböző települések várossá nyilvánítását, a masszív építkezések ütemét nem mindig követte a többi urbanizációs alapfeltétel (közművesítés, utak stb.) megteremtése. Ez az ütemlemaradás már a hetvenes évek elején megmutatkozott. Pl. az 1971-es KB ülésen maga Fazekas János, a Minisztertanács akkori alelnöke veti fel ezt a kérdést. ANIC, fond CC PCR Cancelarie, dós. 153/1971.57-59. f. 34 ANIC, fond CC PCR Cancelarie, dós. 23/1989. 76-77. f.
