Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
152 Városhálózat, városfejlesztési politika vitásáról, amely később Júliusi tézisek” néven vonult be a köztudatba.8 A „júliusi tézisek” és azok hosszú távú kihatásai érzékelhető változást okoztak a párt ideológiai irányvonalában. A Dej-korszak végén és a Ceauçescu-korszak elején tapasztalható részleges nyitást egy újabb ideológiai szigor váltotta fel, amelynek gyakorlatba ültetése és alkalmazása a későbbiekben (hangsúlyosabban a hetvenes évek végétől) egyre súlyosabban érintette az egész román társadalmat. A tézisekből fakadó gazdasági (erőltetett iparosítás, nehéz életkörülmények), területrendezési (falurombolás), ideológiai-kulturális (a kisebbségi oktatási rendszer és általában a kulturális élet beszűkítése, a cenzúra bekeményítése) mechanizmusok pedig fokozatosan egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorták a román társadalmat és az országban élő kisebbségeket. Ceauçescu 1971. július 6-án a KB plenáris ülésén fejtette ki a téziseit, amellyel kezdetét vette Romániában az ún. „mini kulturális forradalom”. A tézisek előírták a párt szigorúbb beavatkozását a politikai-ideológiai és kulturális életbe: erőteljesebb ideológiai nevelés és indoktrináció a párt- és az állami oktatásban, a propaganda fokozása és látványosabbá tétele, a káderszelekció szigorítása, a társadalmi mobilizáció fokozása, a nyugatról beáramlott filozófiai és kulturális irányzatok kiszorítása a médiából, a szocialista cenzúra erősítése. 8 A .júliusi tézisek” geneziséről Dennis Deletant és Vladimir Tismäneanu úgy véli, hogy azok elsősorban Ceauçescu Kínában és Észak-Koreában tett látogatásának és az ott tapasztalt állapotoknak az egyenes következménye. Ceauçescut lenyűgözték a kínai kulturális forradalom eredményei, a párt vezető szerepének és kontrolljának megerősödése és nem utolsó sorban az ott tapasztalt személyi kultusz grandiózus megnyilatkozásai. (DELETANT 1997.; TISMÄNEANU 2006.) Ezek a tények mindenképp szerepet játszottak, viszont az a vélemény sem elhanyagolható, amely a román gazdaság, valamint a bel- és külpolitika változásaihoz kötik a tézisek megjelenését. Florin Constantiniu szerint a Szovjetunió felől érzékelhető politikai nyomás egyértelmű volt, és elképzelhető, hogy a pártvezetés az ideológiai-hatalmi kontroll megerősítésével üzenni kívánt a szovjeteknek, hogy teljes mértékben uralja és kezében tartja a belpolitikai terepet. (CONSTANTINIU 2005.) Azt is figyelembe kell venni, hogy a hetvenes évek elejére Ceauçescu teljes mértékben konszolidálta a hatalmát, lebonyolított egy nagyméretű elitcserét és újabb lendülettel, a személyi kultusz megerősödése mellett folytatta a grandiózus gazdasági-társadalmi átalakítási folyamatot, amely a rendszer működése logikája miatt automatikusan eredményezte az ideológiai szigor kiteljesítését. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a nemzetközi gazdasági életben bekövetkezett változásokról sem, amelyek érintették a román gazdaságot is. Az ideológiai szigor erősítése a Varsói Szerződéstől történő „leszakadást”, valamint a teljes különutas politika belső ellensúlyozását is szolgálhatta, érzékeltetve a társadalommal, hogy a külpolitikai manőverek egyáltalán nem jelentik a sztálinista modellel való szakítást.
