Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában
Novák Csaba Zoltán: Területrendezés a hetvenes-nyolcvanas évek ... 151 A reform során lezajló átszervezések ugyanakkor nagyméretű kádermozgást is eredményeztek, amely során a pártvezetés olyan elitcsoportokat helyezett pozícióba, amelyek lojalitására hosszú távon is számíthatott. A reform ugyanakkor propaganda és tömcg-mobilizációs szempontból is fontos szerepet kapott, hisz a lokális elitek és a lakosság aktiválása, véleményük részleges meghallgatása és elfogadása a helyi jellegű döntések meghozatalában nagymértékben emelte a párt népszerűségi indexét. A hetvenes évek elejére Nicolae Ceauçescu konszolidálta hatalmi pozícióit, félreállította potenciális politikai ellenfeleit, külpolitikai taktikázással erős politikai és társadalmi bázist kovácsolt magának, belföldi és külföldi népszerűsége jelentősen megnövekedett. A közigazgatási reform során gazdasági szempontból hatékonyabb, a pártvezetéshez hűséges első tikárok irányítása alatt álló megyék jöttek létre. A Szocialista Egységfront, a nemzetiségi dolgozók tanácsai új társadalmi kontroll és egyben mobilizációs lehetőségeket teremtettek.6 Az 1969. évi kongresszus Ceauçescu teljes sikerével zárult. A KB „megtisztult” a nemkívánatos személyektől, a kongresszus határozata pedig rögzítette a Ceau§escu-irányvonal minden sarkalatos pontját.7 A feltételek az elméletben kidolgozott grandiózus társadalmi és gazdasági átalakítási projektek (iparosítás, városok és falvak szisztematizálása, a homogén szocialista nemzet kialakítása) megvalósításának felgyorsítására adottá váltak a hatvanas években. 1971-től kezdődően többjei is arra utalt, hogy hamarosan radikális gazdaság- politikai és ideológiai változások következnek be: júliusban megjelent az RKP legújabb tézise az ideológiai nevelésről, és az év végén a KB pontosította és felgyorsította a szisztematizálási projekt gyakorlati kivitelezését. Az RKP KB 1971. júliusi plenáris ülésén Nicolae Ceauçescu hangzatos beszédet mondott a politikai-ideológiai tevékenységről és a párttagok marxista nevelésének felja6 1968 végén alakították meg a Szocialista Egységfront nevet viselő tömegszervezetet, amely a romániai társadalom mobilizálásában és a pártpolitika népszerűsítésében, közvetítésében játszott fontos szerepet. A front keretén belül a nemzetiségek számára ún. nemzetiségi dolgozói tanácsokat hoztak létre hasonló szerepkörrel. 7 1965-1969 között Nicolae Ceauçescu bebiztosította saját hatalmát az RKP élén. Akét kongresszus során hozzá hű, új embereket választtatott be a párt vezető szerveibe: Paul Niculescu Mizil, Iosif Banc, Gheorghe Rädulescu, Maxim Berghianu, Petre Blajovici, Petre Lupu, Ilie Verdet, Gere Mihály. 1967-ben sikeresen semlegesítette a párton belüli „reformpártiak” azon vélekedését, hogy a szocialista táboron belüli piachoz való alkalmazkodás is fontos tényező az ország gazdaságpolitikájában. Helyette a sztálini, erőltetett iparosításra épített gazdaság- politikát juttatta érvényre: a nehézipar és az ország önellátó képességének fejlesztését. A „Dej -báróiként” (baronii lui Dej) emlegetett vezetőknek a politikai életből való eltűnésével (Chivu Stoica lemondott, Gheorghe Apostolt, Petre Borilát és Alexandra Drághiciet pedig félreállították) gyakorlatilag a párt egyeduralkodójává vált.
