Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Beluszky Pál: A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon 1945 után

Beluszky Pál: A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon ...

141

2. táblázat. A városi szerepkörű települések tervezett száma

a fejlesztési koncepcióban

1951

1971

A településosztály megnevezése

A települések száma

A településosztály megnevezése

A települések száma

Országos központ

1

Osztályon felüli

2

Kiemelt felsőfokú központ

5

I. osztályú

73

Felsőfokú központ

7

II. osztályú

81

Részleges felsőfokú központ

11

Középfokú központ

65

Részleges középfokú központ

41

III. osztályú

3 067

Kiemelt alsó fokú központ

142

Ebből: III/A

1 254

Alsó fokú központ

530

III/B

283

Részleges alsó fokú központ

292

III/C

1 530

Agglomerációs település

44

Egyéb település

2 071

Összes település

3 223

Összes település

3 209

Ebből város

156

Ebből város

130

Forrás: BELUSZKY 1999.

A koncepció azt is nyilvánvalóvá tette (tehette volna), hogy a városi rangú és a városi szerepkörű települések köre meglehetősen eltér egymástól. Egy - igaz, az 1960-as évek elejének állapotára vonatkozó - városhierarchia-vizsgá- lat szerint több akkori városunk nem fért bele a hierarchikus rangsor első száz településébe - Túrkeve, Hajdúnánás, Kisújszállás -, viszont jónéhány községünk városok sorát előzte meg a településhierarchiában (Kisvárda, Mátészalka, Siófok, Berettyóújfalu, Siklós, Bonyhád, Dombóvár stb.). •

• Az 1950-ben életbe lépő I. Tanácstörvény adta a jogi kereteket a települések jogállásának alakításához. A törvény a városi rangú településeket három csoportba sorolta:

1. a Minisztertanács alá sorolt városok (Budapest),

2. a megyei tanácsok alá sorolt városok (24 db) és

3. a járási tanácsok alá tartozó városok csoportjára (29 db).