Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Végh András: Buda város középkori helyrajza: telekosztás és térszervezés egy alapított városban
Végh András: Buda város középkori helyrajza 41 meghatározni azokat az egységes méretű telkeket, amelyeket az ásatások során megismerhettünk.12 A módszer célravezetőnek bizonyult még olyan esetekben is, ahol az egykori polgárházak helyét barokk kolostor, illetve 19. századi hivatali épületek foglalták el - mint például a ma a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló épületegyüttes -, sikerült a történeti felméréseket a modem térképre felszerkeszteni és a ma is létező középkori pincék segítségével az egységes méretű telkeket felismerni.13 5. kép. Buda, háztömb az Országház és az Úri utcák között. Mai alaprajz az 1695-ös házösszeírás és az eredeti telekosztás rekonstrukciójával. (VÉGH 2003a. után) Az elemzés során a Várnegyed teljes területén felismerhetővé vált egy egységes telkekből álló rendszer, amely mesterséges és tudatos telekosztás eredményének tartható. A régészeti kutatások bizonyították, hogy ez a telekosztás 13. századi eredetű. Arra következtethetünk tehát, hogy a városban megfigyelhető egységes méretű telkek 12 Telek felmérés (Joseph Hauÿ 1687): Wien, Österreichisches Staatsarchiv, Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kartensammlung Ke 3-5/1. - Erődítési terv telekfelméréssel (Johann Matthey 1741): Wien, Österreichisches Staatsarchiv, Haus- Hof- und Staatsarchiv, Ung. Fase. 427. Konv. E. f. 129-130. - Telek összeírás (Zaiger über der Festung, 1696): NAGY 1971.; A rekonstrukció első megfogalmazása: WEIDINGER—HORLER 1956. 13 LÓCSY 1964.; LÓCSY 1971.; VÉGH 2003a.
