Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Végh András: Buda város középkori helyrajza: telekosztás és térszervezés egy alapított városban
42 Tanulmányok rendszere átgondolt telekosztás eredménye lehet, amely az alapítás során ment végbe, hiszen nem ismerünk más okot, amely később ilyen kiterjedt mértékben megváltoztathatta volna a város telkeinek rendszerét. A rekonstrukció részletes és aprólékos munkája elvégezésének eredményeképpen rendelkezésünkre álló átfogó kép további következtetések levonására kínál lehetőséget. A további elemzés során négy szempontot kell figyelembe vennünk: 1. a telkek utcai homlokzati vonalát, vagyis az utcák irányát, vonalvezetését, 2. az egységes telekosztást mutató háztömböket, 3. a telkek tájolását, valamint 4. az egyházi épületek elhelyezkedését. Az utcák irányát vizsgálva jól látható, hogy a telkek homlokzati vonala a várfalakhoz igazodik. Ez arra utal, hogy a telekosztást a várfal felépítése után végezték el. A középkori telkek kifutottak a városfalig, a telkek hosszát a városfaltól mérték ki, és mivel ez minden telken azonos volt, ezért a várfalakkal párhuzamos utcák mindenütt híven követik a terephez igazodó, kanyargó várfalat. A hegy keskeny déli részén csak arra volt lehetőség, hogy a falak menti telkeket tűzzék ki, illetve a középen szabadon maradt területet építsék be, így jöttek létre az egymással párhuzamos utcák párjai (a mai Szt. György utca - Színház utca, Tárnok utca - Úri utca). A mai Szentháromság utcától északra azonban jóval szélesebb a hegytető, ezért itt több háztömb kijelölésére nyílt lehetőség. A kitűzés során a várfal mellé épült telkek utcai homlokzatát követve mindenütt egységes szélességű utcát tűztek ki, majd ehhez mérték tovább a telkeket. A mai Országház utca és Úri utca között létrehoztak egy háztömböt, amelynek homlokzatai mind a nyugati, mind pedig a keleti oldalon követik a nyugati oldal várfalának hajlásait. Az Országház utca és a Fortuna utca közötti következő háztömb keleti oldalán kitűzött telkek homlokzatán még szintén felismerhetjük a nyugati várfal vonalának hajlásait. Az egységes telekosztás a város teljes területére kiterjedt, ennek ellenére bizonyos háztömbökben mégsem mutatható ki. Ebből arra következtetünk, hogy ezek területe a telekosztás idején még üresen maradt, vagy épp ellenkezőleg, már beépült. A mai Szentháromság utcától délre, a Dísz térig terjedő, nagy háromszögletű téren kezdetben nem osztottak ki telkeket, ez a terület csak utóbb épült be. Későbbi forrásokból jól ismert, hogy ez volt a német városrész piactere, amelynek északi végében a tanácsház emelkedett, és ahol szerdánként tartottak hetivásárokat.14 15 Erről a térről két párhuzamos utca (a mai Úri és Országház utca) futott a mai Kapisztrán térre, amely a város alapítása óta megőrizte tér jellegét. Itt tartották a szombati hetivásárokat, és a tér közepén épült fel a Szt. Mária Magdolna templom.'4 Nem mutathatók ki az egységes méretű telkek a Fortuna utca - Táncsics Mihály utca közötti háztömbök területén, valamint a Hess András tér nyugati oldalán, a Kammerhofnál és a Boldogasszony plébá14 VÉGH 2006. 76-77., 156-211. p. 15 VÉGH 2006. 83-85., 274-300. p.
