Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Fedeles Tamás: Város a Mecsek lábánál
Fedeles Tamás: Város a Mecsek lábánál 103 egyik legfontosabb állomása. A korábbi közös kezelésben lévő birtokok felosztása révén a káptalan saját bevételi forráshoz jutott.35 Ugyancsak jelentős változást eredményezett a kialakuló hiteleshelyi tevékenységbe való korai (1214) bekapcsolódás, ami szintén bevételekhez juttatta a testületet.36 Az egzisztenciális lehetőségek bővülése révén a 13. század során felépültek a méltóságviselők, főesperesek és a kanonokok kúriái, házai, lakásai. A püspökvártól keletre egy új városrész alakult ki legkésőbb a 13-14. század fordulójára, amely Pécs városszerkezetének meghatározó részét alkotta. Ez természetesen nem pusztán pécsi sajátosság, hiszen valamennyi európai egyházi központ önálló topográfiai eleme volt a káptalani városrész/7 Pécsett a méltóságviselők és a kanonokok a mai Káptalan utcában laktak, míg a főesperesek az attól délre található területen. A két legimpozánsabb kúria természetesen a székes- és a társaskáptalan prépostjának tulajdonában volt.38 A város központja a mai Széchenyi tér, az egykori piactér körül formálódott ki. A tatárjárást követően a város gyorsan benépesült központi részén épült fel a Szt. Bertalan templom, amely a város fő plébániája volt. A templomtól délre fekvő területen, a mai Jókai téren épültek fel a tekintélyes polgárok házai;39 itt alakult ki a város igazgatási és gazdasági központja.40 A középkori városháza a terület keleti oldalán (a mai városháza mögött) állhatott, s talán azonos lehet azzal a kétemeletes épülettel, amelynek két szárnya között a romos várostorony állt az 1695-ös összeírás idején.41 Szintén egy településrész alakult ki a déli (siklósi) városkapu közelében, attól nyugati irányban. E városmag központja az egykori Szt. Benedek plébániatemplom (a mai Citrom utcában) volt, amelynek nyomait régészeti feltárás következtében ismerjük.42 A 14. századi forrásokban előbukkanó Owar vicus minden valószínűség szerint a város nyugati részén kialakult településrészt jelölte,43 s vélhetőleg ugyancsak erre a városnegyedre vonatkozhat a pápai tizedjegyzékben feltűnő harangozó (pulsator) elnevezés is.44 E településrész központjában is egy egyházi épület, jelesül a Szt. István kápolna (majd plébánia) állt,45 amelyet szintén régészeti feltárások hoztak felszínre.46 35 A testület középkori birtokainak felsorolását ld. FEDELES 2005. 301-310. p. 36 KOSZTA 2007a. 103-105. p. 37 CEVINS 2003. 77. p.; FEDELES 2005. 157. p. 38 Petrovich 1956b. 31-32. p.; Sándor 1991. 39 Sonkoly 1993., Kárpáti 1978., Bezerédy 1997. 12-13. p. 40 Bezerédy 1997. 12-13. p. 41 MADAS 1978. 642. p.; 1975. 148. p. szerint is a középkorban épülhetett az említett várostorony. 42 Katona-GyÖR-KÁRPÁTI 1985. 111. p.; Kárpáti 1986. 103. p. 43 KOSZTA 1994. 536. p. 44 GYÖRFFY 1963-1987. I. 362. p. 45 1369: „Lucam sacerdotem ecclesiae beatis regis Stephani” MOL DF 207453; 1377: „Lucam sacerdotem magistrum capellae beatis Stephani regis” MOL DF 259873; 1401 : „capella sancti regis Stephani” ZsO II. Nr. 2096.; 1405.: „magister Ladislaum plebanum ecclesiae sanctissimi regis Stephani” MOL DL 78609; 1409.: „Dominis Ladislao Sancti regis Stephani Quinque-Ecclesiis et (...) plebanis” KOLLER 1782-1812. III. 300.; 1512.: „ante fores ecciesie beati Stephani regis” IVÁNYI 1904-1905. Nr. 160. 46 KÁRPÁTI 1988. 84-85. p.
