Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Fedeles Tamás: Város a Mecsek lábánál

104

Tanulmányok

Jelentősebb középületek 1 Szent Péter székesegyház 2 Aranyos Mária kápolna I Szakrális terek 3 Dómmonostnr

4 Szt. András kápolna

5 A püspöki palota Szatmári fék* szárnya

6 Kt-rrwztelö Szt. János templom

7 Torony

8 A püspöki palota keleti szárnya

9 Korai püspöki palota 10 Cella trichora

Szűz Mária szőlőhegy

kapu

1. ábra. Pécs rekonstruált városszerkezete aló. század elején (© Kikindai András, 2009.)

A koldulórendek megtelepedése következtében további csomópontok alakultak ki a városstruktúrában. A dominikánusok a városközponttól délkeletre eső részen (a mai Munkácsy M. utcában) építették fel kolostorukat 1238 előtt, míg a karmeliták rendháza a 14. század második felében épült fel a domonkos konventtől északnyugatra. A ferencesek az 1280-as években érkeztek Pécsre, s a város nyugati szélén, a Szigeti kapunál létesítettek kolostort és templomot.47

A városképben is határozottan megmutatkozó, jól elkülönült településrész alakult ki a várostól északkeleti irányba, a Tettye patak mentén. Különösen a 14. századtól vált igazán „megfoghatóvá” a Malomséd vagy Malomszeg nevű településrész, ugyanis stratégiai okokból kívül maradt az ekkor felépült városfalakon, amelyet az oklevelek is jeleznek (extra muros). A városrész központja kétségkívül a Mindenszentek plébánia volt. Két koldulórendi kolostor is létesült ott, a 14. század elejétől az

47 Kárpáti-Szekér 1994. 235. p.; Romhányi 2000. 51. p.