Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban

90

Tanulmányok

illetve azon belül szükebben az úrnapi körmenet útvonalának rekonstrukciója kapcsán került sor.

Ha a fentiekben röviden vázoltakat figyelembe vesszük, és elfogadjuk azt a feltevést, hogy a városi közösség politikai elitje egy, a város hétköznapjaiban igen jelentős eseménynek számító körmenet nyilvánvalóan szakrális jellegét nem feledve az eseményt reprezentatív célokra használta, és adott esetben a Krisztus teste testvéridet révén, vagy pusztán hatalmi súlyánál fogva befolyással bírt arra nézve, hogy a menet mely házakat érintve vonuljon, akkor tovább tudunk lépni a körmenet-rekonstrukcióban. Ez esetben ugyanis az útvonal második (forrásokból egyáltalán nem kibontható) szakaszának vonatkozásában a következő lehetőség vethető fel. A város belső, falakkal körülvett terének elhagyását követően a külvárosi polgárok két szakrális intézményének (a Szent Lőrinc- és a Szent Mihály-plébániának) érintésével a polgárok menete nyilvánvalóan visszatért a belvárosba, ahol a Mihály utca (Michaelgasse) felső szakaszán, a Szent Ka- talin-udvarnál fordulhatott be a Ferencesek tere felé, majd innen a Fő térre. 49

49 A térkép ugyan 1760-as (hiv. ld. fentebb), de mivel a rajta ábrázolt házszigetek megegyeznek a középkoriakkal, így a körmenet útvonalának megjelenítésére alkalmas.

4. térkép: A pozsonyi úrnapi kör menet rekonstruált útvonala a 15. századbani9