Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban
Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban 91 Innen azonban elképzelhető, hogy nem a közelebbi Weissgasse felé haladt tovább, hanem a Zöldháznak (Grünstubel) nevezett sarokháznál visszakanyarodott a Michaelgasse irányába, hogy az ottani elit polgárok ablakai előtt is elhaladjon, és a Ventur utca (Venturgasse) házai mentén térhetett vissza a Szent Márton-templomba (4. térkép). Az persze nyitott kérdés, hogy az útvonal befolyásolta az elit térbeliségét, vagy az elit térbelisége alakította az útvonalat, az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a 15. században az elit tér fent vázolt sarokkövei már kitapinhatók a városban. Kontinuitása Pozsony fővárossá válását követően, a későbbi századokban is több ponton folytatódni látszik (elsősorban a későbbi nemesi palotákat érdemes ebből a szempontból megfigyelni).50 Az úrnapi körmenet útvonalának és az városvezető elit térbeliségének ilyenfajta rekonstrukciója olyan kérdések feltételes módú megválaszolásának is teret nyithat - természetesen megfelelő távolságtartással -, amelyekre még adott esetben közvetett vagy töredékes információ sem áll a rendelkezésünkre. Az egyik ilyen lehet a korábban említett városvezető-választás utáni felvonulás lehetséges iránya és útvonala, amelyet követve az új tisztségviselők eljuthattak eskütételük és felavatásuk helyszínére, a Szent Márton-templomba.51 E reprezentatív felvonulások rekonstrukció- jának kísérlete Pozsony esetében annál is érdekesebb, mivel az 1563 utáni királykoronázási menetek már részletes narratív forrásokból is megrajzolható útvonalával összevethető, illetve annak bizonyos középkori előzményeire világíthat rá.52 Az egyéni, illetve a közösségi térhasználat szempontjából úgy tűnik, hogy forrásadottságaink tükrében elsősorban az egyéni tereket lehet rekonstruálni (lásd a házak és telkek birtoklását, a plébániai vagy konfraternitás tagságot, vagy a különböző városi intézmények támogatását, stb.), ezen keresztül azonban részben a közösségi térhasználat is kirajzolódhat. Az egyén pedig többféle közösségi tér résztvevőjeként is megjelenik-hol aktív (adakozó), hol pedig passzív (szemlélő) szereplőként—,53 így többféle térhasználat megtestesítője. A fentiekben - amennyire ezt egy rövid tanulmány keretei lehetővé tették - megpróbáltam minél több térhasználati problémakört felvillantani. Ezekkel kapcsolatban még számos, további kutatást igénylő feladat van, de azt talán sikerült érzékeltetni, hogy néha a források új nézőpontú olvasata, vagy éppen a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló forrástípusok kombinált kvantitatív és kvalitatív feldolgozása kínálhat 50 HOLÁK 1967. 117-163. p. 51 A városvezetők választásának ceremóniájára kiváló összehasonlító anyag található Dietrich Poeck munkájában. POECK 2003. 52 Erre vonatkozóan ld. például HABERSACK 1562/63. 178-205. p.; HOLŐÍK 1988/2005.; LlETZMANN 1992.; illetve LAUTER 2005. Bár a 16. századi szövegekben még inkább csak egyes pontokon kapunk információkat, de mivel a koronázási rend kötött volt, a későbbi századok leírásait is felhasználhatjuk. Ezek alapján a rekonstruált koronázási útvonal térképét ld. HOLŐÍK 2005. 76. p.; Lietzmann 1992. 69. p. 53 Ezzel kapcsolatban ld. például Edward Muir tanulmányát, aki a városi körmenetek szemlélő (passzív) illetve felvonuló (aktív) résztvevőinek szemszögéből vizsgálja a térhasználatot. MUIR 2007. 129-153. p.
