Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban

Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban 75

NAGYSZOMBAT

ÚJVÁR

tiiiu

vámház'

Szépiák kúlváioj (Schöndorf)

Apácapálya külvároi

. (Nonneopewnt)

bay dal )^n»rf*trrl

ltputály külváros (Spitalnrwsidel)

Szent Mihály külváros

Á Mihály plébánia

Sxt Antal /Sít Enaébat/ (régi) tapolály A,

'Sxt. Láaxló («1^ iapotály

T a»tatewiidti) «

sekben egyes, a belvárosi telekszerkezetet megjelenítő 18. századi térképek, valamint a közelmúlt műemlékvédelmi és régészeti kutatásai által kínált lehetőségek kiaknázására is szükség volt.* 10

Elük

I—VIII. - prima pars civitatis Belváros: — tertia pars civitatis / in der stat ersten tayl

IX—XIV. — secunda pars civitatis — quarta pars civitatis / in der stat andern tayl

1. térkép. Pozsony belvárosa és külvárosai a 15. században

A középkori Magyar Királyság legtöbb városában mindössze egy plébániatemplom volt,11 Pozsony azonban hárommal is rendelkezett. Egy ilyen város esetén magától értetődően felmerül a kérdés, hol lehettek a plébániahatárok, és milyen nagyságrendűek, illetve súlyúak voltak egymáshoz képest ezek az egyházi intézmények. Erre vonatkozóan nincsenek közvetlen források, ezért a kutatók eddig nem foglalkoz1532/1533-as adójegyzék: AMB Nr. 5361; 1542/1543-as adójegyzék: AMB l.B.3.d.3. (Az utóbbi kettő feldolgozását Vendelín Jankoviő jegyzetei nyomán végeztem).

10 A telekszerkezet és lakórekonstrukció, illetve a térhasználat egyéb elemeinek vizsgálata az OTKA támogatásával jelenleg is folyik (PD 72698), így az alábbiakban csupán részleges eredmények bemutatása áll módomban (ezt a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány ösztöndíja tette lehetővé), ezért is koncentráltam jelen tanulmány második részében csupán a térhasználat egyetlen formájára, az úrnapi körmenetre,

ti Kubinyi 1995. 179-197. p.