Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Recenziók
Szilágyi István Szombathely városépítés- és építészettörténete a dualizmus korában Szombathely, 2005. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2005. 256 p. Szilágyi István (1938-2005) neve ismerősen cseng nemcsak a városukat szerető szombathelyiek, de a városépítészet iránt érdeklődők számára is. Korábban tervezőként, majd 1985-2000 között - nyugdíjba vonulásáig - Szombathely főépítészeként aktívan részt vett a város építészetének formálásában. Munkásságát több díjjal is jutalmazták: 1999-ben Hefele-díjat kapott, 2000-ben „Az év főépítésze”, 2002-ben pedig Schönvisner-emlékéremmel tüntették ki. Több építészeti szervezetben is szerepet vállalt (MÉSZ), és tagja volt a Szombathelyi Városszépítő Egyletnek is. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem előadójaként és résztvevőjeként város- építészeti kérdésekkel foglalkozott. Építészeti szakirodalmi munkássága jelentős. Több száz előadás, szakcikk fűződik a nevéhez. Kötetei közül hadd emeljük ki a Kálváriák című művét* és a Szombathelyről készült útikönyvet.** Ez utóbbi már megelőlegezte a Szombathely városépítését, amelynek anyagát nyugdíjas éveiben rendszerezte, állította össze régebbi kutatásainak eredményeiből és az újabban feltárt levéltári adatokból. Ez a könyv lett életművének záró kötete, a bemutató után néhány nappal örökre távozott. Ami Szombathely építészettörténetének kutatását illeti, korábban inkább a barokk korszak foglalkoztatta a kutatókat: a Mária Terézia által alapított szombathelyi püspökség, Szily János első püspök meghatározó szerepe a székesegyház és a püspöki palota építésében, stb.*** Újabban a dualizmus kori fejlődést (közlekedés, infrastruktúra, demográfia, városfejlődés) több szerző is vizsgálta.* Mindeddig hiányzott azonban a város dualizmus kori építészetének áttekintő elemzése. A szerző jó érzékkel választotta a kötet témájául a korszakot, hiszen ebben az időszakban épültek olyan városképi jelentőségű épületek, mint pl. a mai Savaria Szálló, a városi múzeum, a MÁV Üzletvezetőség palotája, az evangélikus templom, a zsinagóga, számos iskola és a vasútállomás, de ekkor épült ki a pályaudvart a belvárossal összekötő utca, a Szombathely Andrássy útjának is nevezett Széli Kálmán utca. A kiegyezést követő időszak - sok más városhoz hasonlóan - Szombathely életében is fellendülést hozott. A fejlődés alapját a vasútvonal kiépítése teremtette meg. A város az 1860-as évek után fontos vasúti csomópont lett, amelynek következtében gyárak, ipari üzemek létesültek, jelentős mértékű volt a település népességének növekedése, és a századfordulóra Szombathely - Éhen Gyula szavaival élve - „modern várossá” fejlődött.++ Éhen polgármesterként sürgette a korszerű vízvezeték és csatornahálózat, burkolt utak, közvilágítás kiépítését. * SZILÁGYI ISTVÁN: Kálváriák. Budapest, 1980. Corvina. (Építészeti hagyományok) ** SZILÁGYI ISTVÁN: Szombathely, [útikönyv]. Szombathely, 1994. Savaria Tourist. *** GÉFIN GYULA: A szombathelyi székesegyház ismertetése. Szombathely, 1942. Martineum. + MELEGA MIKLÓS: „Szombathely Andrássy útja”. A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László - Tilcsik György. Szombathely, 2003. Vas Megyei Levéltár; Kalocsai Péter: A dualizmus kori Szombathely. Vasi Szemle, (1997) 5. sz. 621-636. p.; Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában. In: Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 2. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1982. Vas Megyei Levéltár. 167-194. p. ++ ÉHEN GYULA: A modern város. Szombathely, 1997. Szombathely Megyei Jogú Város - Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IV. 2009. 433M35. p.
