Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Recenziók
Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I—II. kötet 423 ban a Bevezetés a társadalomtörténetbe című kézikönyv számára a társadalomtörténeti megközelítésű várostörténet-írásról készült historiográfiai áttekintés, hiszen ez a munka először 2003-ban jelent meg. Mellőzését talán az indokolhatta, hogy a magyar várostörténetírásra csak rövid utalások erejéig tér ki, míg a módszertani kérdéseknek szentelt fejezet négy tanulmánya a hazai várostörténet egyes részterületei kapcsán egészen konkrét módszertani problémákkal foglalkozik, vagyis az általános nemzetközi historiográfiai áttekintést nyújtó ismertetés jellegében tér el ezektől. Mindezen észrevételek mellett is le kell szögezni, hogy a válogatás sikeresen ad áttekintést a szerző kiterjedt történetírói munkásságáról, megjeleníti azokat a főbb kérdésköröket, részterületeket, amelyek Bácskai Vera érdeklődésének középpontjában állnak. A 29 tanulmányt hét tematikus egységbe szerkesztették, ezek sorrendben a következők: I. kötet: 1. Módszertani kérdések (4 írás), 2. A mezőváros problematikája (4 írás), 3. Városhálózat-vizsgálatok (2 írás), 4. Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban (8 írás). II. kötet: 5. A dunántúli városok társadalma (6 írás), 6. Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon (3 írás), 7. Polgári pályák (sorsok) (2 írás). A szerkesztőség egységesítette a tanulmányok hivatkozásait, a felhasznált irodalom és a rövidítések jegyzékét a második kötet végére tette, ezért, ha a hivatkozások feloldására olvasás közben is kíváncsiak vagyunk, a második kötetnek kéznél kell lennie. A kiadványt, a tájékozódást megkönnyítendő, hely és névmutató zárja. A Módszertani kérdések címet viselő, első tematikus blokkot a fentebbiekben már érintettük. Bácskai Verát alapvetően a történészi gyakorlat érdekli, a részletes forrásfeltárásra, illetve a mind újabb és újabb kérdésfeltevésekre épülő kutatómunka és annak eredményei. Az elméleti, módszertani, vagy historiográfiai elemzéseket is ezért mindenekelőtt gyakorlati hasznuk, a történészi praxis szempontjából közelíti meg. A módszertani alfejezetbe válogatott két matematikai-statisztikai eljárásokat ismertető írás azokhoz a nagyjelentőségű, az 1828-as országos összeírást alapul vevő elemzésekhez kapcsolódik, amelyeket Bácskai Vera Nagy Lajossal együttműködésben kezdett meg, majd szerzőtársa halálát követően egyedül vitt tovább a reformkori magyar városhálózat funkcionalista, a települések központi szerepkörére irányuló vizsgálatai során. A magyar társadalom- és gazdaságtörténet olyan alapvető nagymonográfiáinak magját és lényegi megállapításainak első, tételszerű megfogalmazását olvashatjuk ezekben, mint az 1984-ben Nagy Lajossal közösen publikált Piackörzetek, piacközpontok és városok, illetve az 1988-ban megjelent Városok és városi társadalom Magyarországon. Az alfejezet két másik tanulmánya egyrészt Nyíregyháza példáján keresztül a mezővárosokkal, másrészt általánosabban az 1848 előtti városi társadalmak elemzésének problémáival, lehetséges forrásaival foglalkozik. Mindkét írás a várostörténet új szemléletű műveléséhez ad támpontokat, és a további kutatások számára a mai napig irányadójelleggel sorolja fel az újkori magyar várostörténet kérdéseit és témáit. Bácskai Vera példaértékűen használja és adaptálja a sajátos magyar viszonyokra a nemzetközi szakirodalom felvetéseit. A New Urban History megfontolásainak megfelelően a városok vizsgálatát az urbanizáció makrofolyamatának kere* BÁCSKAI VERA: Várostörténet. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. BÓDY ZSOMBOR - Ö. KOVÁCS JÓZSEF. Budapest, 2003. Osiris. (Osiris Tankönyvek) 243-257. old. *• BÁCSKAI Vera - nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Akadémiai. *♦* *• BÁCSKAI Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, 1988. Akadémiai.
