Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Recenziók
GiLFOYLE, Timothy j. A Pickpocket ’s Tale: The Underworld of Nineteenth-Century New York New York - London, 2007. W. W. Norton & Company, 460 p. Hírhedt bűnözők életrajzára nem csupán az elkövetett bűntény okainak megértésére törekvő kriminalisták, hanem a szenzációra éhes nagyközönség is kíváncsi. Nem véletlen ezért, hogy a „hosszú” 19. század során, gyakran a börtönökben működő lelkészek ösztönzésére - így született meg például az 1906-ban Berlinben kiadott Hinter Kerkermauern című gyűjtemény - számos gonosztevő fogott kezébe tollat, hogy megírja memoárját. Ugyanakkor ez a véres bűntényeket megörökítő ponyvairodalom, az olcsó detektívtörténetek, a bulvárlapok vagy éppen a nevezetes bűnesetek gyűjteményeként már a 18. század közepétől önálló műfajt alkotó pita- valok korszaka is. Mégis azt kell mondanunk, hogy a bűnözés társadalomtörténetét kutató történész nagyon ritkán találkozik olyan, bűnözők által írt visszaemlékezésekkel, amelyek nem kényszerítő körülmények között születtek, ahol a memoár szerzője őszintén kitárulkozik, s nem a korszak sztereotípiáit visszhangozza, hogy megfeleljen az olvasói elvárásoknak. Ezért is mondhatjuk azt, hogy a chicagói Loyola egyetemen város- és társadalomtörténetet tanító Timothy Gilfoyle különösen értékes forrásra lelt, amikor a Columbia egyetem könyvtárának kézirattárában felfedezte a New York-i zsebtolvaj, George Appo 99 oldalas önéletírását. Gilfoyle számára nem ismeretlen terület a bűnözés története; számos tanulmányában vizsgálta már a 19-20. századi nagyvárosi bűnözés különböző témáit. 1992-ben jelent meg a 19. századi New York-i prostitúcióról szóló monográfiája, amelyben a városlakók különböző társadalmi rétegeinek a prostitúcióhoz való viszonyát elemezte;* ** 2003-ban pedig az ő szerkesztésében jelent meg a Journal of Urban History bűnözéssel foglalkozó tematikus száma.” Itt tárgyalt könyvében egy professzionális bűnöző életútján keresztül közelíti meg a modern metropolisz, New York bűnözését. George Appo 1856-ban született New Havenben, anyja ír, apja pedig kínai származású volt. Quimbo Appo, George apja sok tekintetben rendhagyó személyiség volt. Nem kantoni származású, mint az Amerikába bevándorló kínaiak többsége, az 1850-es években mégis ő lett a zártságáról ismert New York-i kínai közösség egyik vezetője. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy gyorsan amerikanizálódjon: hamar megtanult angolul, katolizált, fiát pedig az első amerikai elnökről nevezte el George-nak. 1859-ben azonban hirtelen kettétört az addig ígéretesnek mutatkozó teakereskedői karrierje: Quimbo egy családi perpatvar során megölte az iszákos feleségét védeni akaró háziasszonyát, Mrs. Fletchert. A gyilkosságért halálra ítélték, a büntetést végül 10 év börtönre mérsékelték. Appo hamarosan elveszítette édesanyját is, így lényegében árvaként kellett felnőnie New York egyik túlnépesedett, a legszegényebb rétegek által lakott, bűnözésről elhíresült negyedében, a Martin Scorsese által a New York bandái című 2002-es filmben is megörökített Five Pointson. A filmrendezőnek erről az alkotásáról Gilfoyle review esszét is írt, amely a JUH már említett számában jelent meg.” * GILFOYLE, Timothy J. : City of Eros: New York City, Prostitution, and the Commercialization of Sex 1790-1920. New York - London, 1992. W. W. Norton & Company. ** Journal of Urban History 29 (2003) 5. sz. GILFOYLE, Timothy j.: Scorsese’s Gangs of New York: Why Myths Matter. Journal of Urban History 29 (2003) 5. sz. 620-630. p. Urbs, magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.413-416. p.
