Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Recenziók
410 Recenziók A 19. század második felétől napjainkig terjedő időszakot felölelő résztanulmányok kidolgozásakor a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez mérten egységes koncepció érvényesítésére törekedtek a szerzők. Az egyes területek általános társadalmi és urbanizációs folyamatainak áttekintését követően a helyi kezdeményezéseket, intézményeket, szakembereket, kertészeket és tervezőket mutatták be. A könyv eredetiségét és egyben jelentőségét az adja, hogy a nagyvárosi zöldterület fejlődését a maga teljességében és sokféleségében vizsgálja, tipológiájának kidolgozására (23. p.), valamint a különféle szereplők és összetevők interakciójának és hálózatának bemutatására törekszik. A zöldterület fogalma széles körű értelmezésének következtében nem csupán parkok, kertek, kertvárosok, zöldövezetek, hanem temető-, templom-, kórház- és iskolai kertek, sportpályák, folyópartok, az egyre terjeszkedő nagyvároson belül, illetve annak határában található mezők és erdőségek is vizsgálat tárgyát képezik. A könyv szellemiségének megfelelően gyakran „kék terekként” hivatkozott folyók, tengerparti területek és szigetek is fontos részét képezik a város ökológiai egységének. A városi zöldterület egésze fejlődésének elemzése nem csupán az európai városokban végbement társadalmi, földrajzi és ökológiai változások bemutatását, hanem az egyes városok közötti interakciók megértését is segíti. A zöldterület, a városi tér vitális, dinamikus része (7. p.) nem csupán fizikai dimenzióval bír, hanem a társas élet tereként is működik, s nem csupán helyi, de nemzeti szinten alapvető szerepet tölt be a kulturális azonosságtudat és a társadalmi összetartozás szempontjából. Catharina Nolin tanulmányában rámutat, milyen fontos hatással bírtak a nemzeti identitástudat kialakulásában Stockholm természeti értékei és a természetvédelem. A kötetben bemutatott négy északi nagyváros egyedi példát képvisel, más-más gazdasági, politikai és kulturális fejlődésen ment keresztül. A vizsgált időszakban London mindvégig az elsők között szerepelt, előbb mint a brit birodalom központja, napjainkban pedig mint globális város. Stockholm és Helsinki (utóbbi fejlődése társaihoz képest megkésett, 1917-től vált a függetlenségét visszanyerő Finnország fővárosává) az európai fővárosok középmezőnyébe tartozik. Szentpétervár, az egykori cári főváros történetére pedig a vizsgált korszak nagy részében a szovjet rendszer nyomta rá bélyegét. Az eltérések ellenére a négy városnak számos hasonló kihívással kellett szembenéznie s néhány közös vonással is bírnak. Országukban mindegyik város innovatív kulturális központ szerepét töltötte be és a zöldterülettel kapcsolatos új eszmék, irányelvek nemzetközi közvetítői voltak. Jelentős interakciók és cserefolyamatok játszódtak le közöttük. London különösen a második világháborút megelőző időszakban volt a többek között Eszak-Európában is elterjedt zöldterületekkel kapcsolatos eszmék innovativ fejlesztője és megvalósítója. Stockholm az 1930-as években, majd a második világháborút követően az úgynevezett stockholmi példa nyomán játszott jelentős szerepet, többek között London és Helsinki fejlesztésére is hatással volt. Helsinki fejlődése történelmi okokból mind Stockholméval, mind Szentpéterváréval szorosan összefonódott, s habár Leningrad a szovjet rendszerben más történeti utat járt be, zöldterületeinek fejlesztése mégis számos közös vonást mutat nyugati társaiéval. A kötet tanulmányai többek között azt mutatják be, hogy az eltérő gazdasági, kulturális környezet és a különböző hatalmi struktúrák miképpen befolyásolták a városi zöldterületekkel kapcsolatos döntéshozói mechanizmusokat a négy városban. Amint az a tanulmányokból kitűnik, az eltérő kulturális térben található városokban még az olyan alapfogalmak, mint pl. a városi tér, a városi természet, a zöldterület sem voltak teljesen azonosak. így másként érvényesült a 19. század végi London sajátos társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai kontextusában megszületett, a későbbiekben oly meghatározó, garden city eszméje is. Az Ebenezer Howard által útjára bocsátott gondolat filantróp, szocialista és liberális eredetű gondolatokat egyszerre
