Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Recenziók
Frauen in der Stadt Szerk. HÖDL, GÜNTHER - MAYRHOFER, FRITZ - OPLL, FERDINAND. Linz, 2003. Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas Band XVIII - Schriftenreiche der Akademie Friesach Band 7) 320 p. Frauen in der Stadt. Selbstzeugnisse des 16-18. Jahrhunderts. 39. Arbeitstagung in Heidelberg 17.-19. November 2000 Szerk. HACKE, DANIELA. Ostfildern, 2004. Jan Thorbecke. (Stadt in der Geschichte Band 29) 246 p. Német nyelvterületen már több mint negyedszázada nagy az érdeklődés az elmúlt évszázadok során élt városi nők helyzete, mindennapi élete iránt. A nők a városban témakörrel foglalkozók jelentős hányada kiemelt korszakként kezelte a középkort. A kutatók, a feminista látásmódtól egészen az ún. gender historyig, többféle nézőpontból közelítették meg a kérdéskört. Az elmúlt 25-30 évben számtalan konferencia és tanulmánykötet tűzte ki célul a városi nők életének vizsgálatát. A fent említett két kötet is egy-egy speciális munkacsoport által rendezett konferencia előadásainak írott változatát tartalmazza. A nőkérdés újabb értelmezéseivel párhuzamosan a kutatók érdeklődése a politikatörténet helyett egyre inkább a mindennapok története felé irányult. A ma már Magyarországon is népszerű mentalitástörténeti irány német területeken az 1990-es években élte reneszánszát. 1998-ban Emmendingenben újkori mentalitástörténeti források gyűjtésére külön szaklevéltárat (Deutsches Tagebucharchiv in Emmendingen) állítottak fel, ahol az átlagemberek mindennapi életének dokumentumait őrzik. Ezen túlmenően német nyelvterületen számtalan mentalitástörténeti szöveggyűjtemény látott napvilágot. Az osztrák várostörténeti kutatások elősegítésére létrejött, színvonalas kötetek egész sorát megjelentető munkacsoport (Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung) tagjai és két német kutató, összesen tizenhármán, a középkortól a huszadik század elejéig tekintették át a nők városi társadalomban elfoglalt helyét. Kérdésfelvetésük alapján a tanulmányok több alcsoportra oszthatók. Az első négy munka szerzői (Johannes Grabmayer, Martha Keil, Josef Pauser, Susanne Pils) elsősorban a városi nők jogi- és szociális helyzetét vizsgálják, többnyire jogtörténeti megközelítéssel. Több kutató a nők városi munkamegosztásban, a város gazdasági életében játszott szerepének megvilágítására törekedett (Margret Wensky, Martha Keil, Annemarie Steidl). A kötet alapjául szolgáló konferencián Susan Zimmermann az iparban tevékenykedő nőkkel szemben alkalmazott osztrák és magyar állami szociálpolitikát hasonlította össze. Előadásában rámutatott, hogy a nemek közötti szociális különbségek már a feltételezettnél korábban felerősödtek. A referátum írott változata nem készült el, de az előszóban néhány mondat erejéig olvashatunk a Magyarországon is aktív történész (CEU) felvetéseiről. A harmadik alcsoportba a nők és a polgári-városi kultúra összefüggéseit elemző tanulmányok sorolhatók (Elisabeth Schraut, Walter Obermaier), ide tartoznak továbbá, de akár önálló egységnek is tekinthetők a vallásos mozgalmak, illetve a peremre sodródás következtében létrejött, sajátos női életformákat tárgyaló történészek (Peter Dinzelbacher, Peter Schuster, Wolfgang Maderthaner) művei. A kötet nagy erénye, hogy az egyes alcsoportokba tartozó tanulmányok sokszor ugyanazt a szűkebb témakört járják körbe más-más történelmi korszakban, vagy helyszínen. Ilyen összetartozó egységet képez például Peter Schuster és Wolfgang Maderthaner tanulmánya, akik a URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IV. 2009. 396-400. p.
