Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája
326 Tanulmányok Magyarországon járt, mint a Szovjetunió elnöki tanácsának elnöke, tehát államfő, a Parlamentben fölszólalt, és utalt arra, hogy a szovjet-magyar barátság nem új keletű, mert ennek már az elmúlt században olyan hősei és mártírjai voltak a cári hadseregben, mint Guszev kapitány. Ezzel szentesítve lett a Guszev utca”.27 A százados és társai ügyében folytatott eredménytelen történészi kutatások, a ki- taláció leleplezésének hatása azonban már megfigyelhető az 1963-as, Az utcák őrzik emléküket című kötethez hasonló, tíz évvel későbbi Utcák, terek, emberek című könyvben: e munkában már nem szerepel Guszev kapitány az utcanévvel méltatott személyek között28 - miközben a Guszev utca, az emléktáblával, továbbra is létezett a fővárosban. Azonban az 1970-es évek közepén, a „szocialista” rendszer propagandájában kulcsfontosságú „szovjet-magyar barátság”-ot történelmileg legitimáló, az utcanévvel is terjesztett kultuszról Zolnay Vilmos csak gépiratos, nyomtatásban meg nem jelent feljegyzéseiben írhatott kemény, bíráló szavakat: „Hogy a IV. és V. kerületet egybekapcsolták belvárosi utca lett a Guszev utca. Mi az hogy Guszev? Ki az a Guszev. Egy soha nem élt, kitalált magyart szerető hős. Nem hős, hős. Sok elnevezés után lett Guszev utca, pedig milyen kedves volt a Bálvány utca név, már csak azért is, mert városunk megmagyarodására emlékeztetett. Ez az utca valamikor Gödi ut volt, mert Göd felé vezetett. Pest akkor németajkú lakossága ezt nem értette és csinált belőle vagy kétszáz évvel ezelőtt Götter Gassét. Minthogy a Götter, magyarul bálvány, hát a magyarosodáskor lett belőle Bálvány utca. Most nincs Bálvány utcánk de van egy uj bálványunk Guszev ur.”29 Zolnay szövegében figyelemre méltó egyrészt az, hogy Guszevet nem Mmek, hanem Mmek minősíti: az általa is kutatott „fattyúnyelvi”30 torzítással az eredetihez képest ellenkező jelentést adva ezzel a szónak: „gyáva, megalkuvó, senki ember”;31 másrészt a fejtegetéseiben lévő tévedései által alkotott rendszer. A Guszev utca neve ugyanis korábban Sas utca volt, a Bálvány utca a vele párhuzamos Október 6. utca korábbi neve:32 az 1849-es aradi kivégzésekre utaló név és az utca korábbi neve tehát Zolnaynál összekeveredtek az állítólag 1849. augusztus 16-án kivégzett „orosz mártír”-t méltató utcanévvel, a Guszev-kultusszal szembeni ellenszenve pedig összekapcsolta a soha nem létezett kapitány figuráját a bálvány fogalmával - mindebből azonban végül is egységes, a Guszev utca elnevezést, ezáltal a kitalált figura tiszteletét határozottan elutasító gondolatmenet alakult ki. Míg gépiratos naplójában Zolnay keményen bírálta a soha nem létezett orosz tiszt utcanévvel történő megörökítését, Szeberényi Lehel az Új Tükör hasábjain, 1979 őszén, Guszev kapitány című írásának ismételt közzététele33 alkalmából megjelentetett, a karcolathoz illesztett bevezető cikkében rámutatott arra: noha kiderült, 27 Goda 1989. 75. p. 28 Utcák 1973. 29 ZOLNAY 1975. 9. p. 30 Ld. ehhez: ZOLNAY-GEDÉNYI 1945-1962. V-VIII. p. 31 Zolnay 1975. 25-26. p. 32 Ld. ehhez: Budapest é. n. 484., 378. p. 33 Szeberényi 1979b. 14-15. p.
