Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája
Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája 325 Igaz, hogy Guszevről nem tudtak, míg [Illés] Béla bácsi a történelem homályából elő nem vezette. De attól kezdve már tudtak [...] Légbőlkapott hősökről nem neveznek el egy egész utcát megfontolt és körültekintő városatyák!’'24 Figyelemre méltó, hogy míg a történelmi alakokról elnevezett közterületek esetében a személy valamikori létezése, tevékenysége legitimálja a névadást, e Szeberényi-karcolatban - ha ironikusan is - ez a folyamat megfordul: itt az utcanév megléte (lenne) hivatott igazolni a névadó figura valóságosságát... Ám az 1960-as években még jelentek meg olyan szövegek, amelyek, az utcanévvel összefüggésben, minden kétséget kizáróan valós személyként mutatták be Guszev kapitányt. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által kiadott, Az utcák őrzik emléküket című 1963-as kötet, amelyben rövid ismertetések olvashatók a Budapesten utcanévvel megörökített személyekről, a Guszev utcával kapcsolatban a következő életrajzot közli: „Guszev Alexej orosz cári tiszt volt a XIX. sz. első felében, aki rokonszenvezett a 48-as magyar szabadságmozgalommal, 1849. augusztus 16-án végezték ki. Alakját Illés Béla népszerűsítette.”25 26 Amikor pedig Magyarország „felszabadulás”-ának 20. évfordulója alkalmából, 1965. április 3-án a magyar országgyűlés ünnepi ülést tartott, ezen beszédet mondott Anasztáz Ivanovics Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki a közös szovjet-magyar forradalmi hagyományokat bemutatva, többek között kijelentette: 1848^49-ben „a cári hadseregben is voltak forradalmár demokraták a tisztek és a katonák között, akik bátran felléptek azokkal szemben, akik véres leszámolásra küldték őket, felemelték haragos tiltakozó szavukat és megtagadták, hogy a hóhérok szerepét töltsék be. Történelmi dokumentumok tanúsítják, hogy sok tisztet és katonát ítéltek el azért, mert nem voltak hajlandók harcba indulni a magyar forradalom ellen. Nagyon örülünk, hogy magyar elvtársaink ezt tudják és értékelik. Budapesten van egy utca, amelyet Guszev kapitányról neveztek el. Guszev kapitány nyíltan kijelentette, hogy ő és bajtársai nem támogatják az orosz cárizmus lépéseit, amelyeknek célja a magyar forradalom elfojtása volt. Nyíltan kijelentették, hogy az orosz népnek nem szabad a szabadságszerető magyar nép ellen harcolnia. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint Guszev kapitány önfeláldozóan beszélt erről a bíróság előtt a vizsgálat során is, és a cári hóhérok keze által pusztult el, bajtársaival együtt”.25 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványában és a vezető szovjet politikus fontos alkalomból elhangzott megnyilatkozásában Guszev kapitány valós személyként említése összefüggésben az utcanévvel, méltatása a ténylegesen élt alakok között, igazolhatták a Guszev utca név mint történelmi figurát megörökítő elnevezés létjogosultságát. E folyamatról Goda Gábor ezt írta emlékiratában: „amikor Mikojan 24 SZEBERÉNYI 1961. 407. p., ld. még a karcolat későbbi kiadásaiban: SZEBERÉNYI 1965. 53-54. p.; SZEBERÉNYI 1979b. 15. p. 25 Az utcák 1963. 53. p. Az V. kerületi Guszev utca után a kiadvány feltünteti a XXI. kerületi Guszev kapitány utcát is. Uo. 26 Az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar nép felszabadulásának történelmi jelentőségét. Népszabadság, 23 (1965) 80. sz. 3. p.
