Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája
324 Tanulmányok utcának tüntetik fel és igy az odajövő dolgozók, sokszor valóban sok értékes munkaidőt töltenek el a keresésével. Ez megszüntethető volna azáltal, ha az utca névtáblákat kicserélnék.”19 A rendőrőrmester javaslata a főváros döntéshozóihoz is eljutott, s Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1951. november 9-i ülésén a szerv a Sas utca nevet immáron hivatalosan is a Guszev utcára változtatta.20 A Guszev utca így tehát a Nagy-budapesti Pártbizottság 1949. augusztus 1-jei javaslatának megfelelően a „szabadságharcos negyed” része lett, beilleszkedve a valóban élt, az 1848-1849-es szabadságharcban részt vevő és Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvédtábornokokat megörökítő utcanevek (Aulich utca, Kiss Ernő utca, Nagy Sándor utca, Vécsey utca) sorozatába.21 Az ekkor létrejött névegyüttes e 19. századi történelmi személyek összetartozását is kifejezésre juttatta- így mintegy megelőlegezve-legitimálva a 20. századi „szovjet-magyar barátság”-ot. Az egykor élt mártírok közötti, a városi tér lehetőségeit kihasználó szerepeltetése pedig a kitalált figura történelmi hitelesítését is elősegíthette - hasonlóan az idő-tényező alkalmazásához: a „kivégzés” centenáriumának a ténylegesen lezajlott eseményekre való megemlékezések sorába illesztésével, továbbá hasonlóan azokhoz a szövegekhez, amelyekben Guszev kapitányt és társait valóban létezett személyek sorában ábrázolták.22 A Guszev-esetre irányuló korabeli történészi kutatások során azonban fokozatosan kiderült, hogy a százados és társai sohasem léteztek23 - kultuszuk (részleges) lerombolásának időszakában több szerző is foglalkozott művében az utcanévvel. így például Szeberényi Lehel, amikor az Új írás 1961. júliusi számának lapjain közzétett, Guszev kapitány című karcolatában felvetette a kérdést: „elképzelhető, hogy ez a szívünkbe beférkőzött hős orosz katona nem is létezett?”, ekként válaszolt rá: „Ugye, hogy nem képzelhető el. Hiszen még utca is van róla. Nagy betűkkel ki van írva, hogy Guszev utca. A Szabadság-térből nyílik, szerényen, megbújva, mintha maga is hitetlenkednék. De nincs mese. Ott áll a tábla egy tirolias házon. Atellenben pedig egy dombormű áll, Guszev kapitány képmásával és három negyvennyolcas honvéddel. Ha pedig a képmását is ismerjük Guszev kapitánynak, miért a kétely? 19 Ld. BFL XXIII.114.a 6. d. 3820/190. sz. - A Gyógynövény N. V. egyik dolgozója pedig Budapest polgármesteréhez intézett, 1949—1950 fordulóján írott levelében azt javasolta, hogy az egyik fővárosi kerület kapja meg a „Guszev-város” nevet. Ld. BFL XXIII. 114.a 6. d. 3820/1. sz. 20 Ld. BFL XXIII.102.a 46. k. passim; továbbá: Új utcanevek. Szabad Nép, 9 (1951) 264. sz. 10. p. - Ekkoriban Csepelen volt már egy Guszev kapitány utca, ld. ehhez: Budapest 1950.; A Csepel-sziget 1982. 59. p.; Budapest é. n. 206. 521. p. 21 Ld. ezekről: Fővárosi 1947. passim.; Budapest é. n. passim. 22 Ld. pl. HEGEDŰS 1946. 4. p.; Jepticin 1947. 7. p.; Az orosz és a magyar nép történelmi kapcsolatai. Igaz Szó, 6 (1947) 17. sz. 2. p. Ld. még az UjSzó 1948. március 14-ei számának 4. oldalán közzétett idézetsorozatot, valamint: VÖRÖS 2006. 217-224. p.; VÖRÖS 2008c. 450-454. p.; VÖRÖS 2008d. 217-218. p. 23 Ld. ehhez: VÖRÖS 2008e. 127-143. p.
