Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája
Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány valódi utcája 323 amikor a „mártírok” által képviselt „haladó törekvések” örököseként megjelenített, így a „magyar népnek” immár „szabadságot ajándékozó” Szovjetunióval szövetségben megvívandó küzdelemre hívott fel a „reakciós imperializmus” ellen, ekként zárva beszédét: „Megfogadjuk, hogy megingathatatlan bátorsággal, győzelmesen fogjuk végigküzdeni azt a harcot, amelynek élén a szabadságszerető népek legnagyobb ereje és példaképe, a nagy Sztálin vezette Szovjetunió halad.”13 Az ekkor leleplezett emléktáblát a főváros nevében Goda Gábor tanácsnok vette át,14 15 majd a különféle küldöttségek - köztük a Magyar Dolgozók Pártjáé, a fővárosé, a honvédségé és a Komszomolé - megkoszorúzták azt. A rendezvény a honvédség díszmenetével ért véget. Akárcsak az eredeti Illés Béla-féle Guszev-kitaláció, az emléktábla és az ünnepség is a „szovjet-magyar barátság” történelmi legitimálását-erősítését volt hivatott szolgálni. Jól mutatja ezt az a jelképértékű eljárás is, amelynek során a magyar néphadsereg illetékesei 1949-ben elkészíttették a Guszev-emléktábla kicsinyített másolatait, és az egyik darabot a „szovjet hadseregnek” ajándékozták.13 Az ünnepség időzítése a „kivégzések” 100. évfordulójára illeszkedett az 1848-1849-es centenáriumi megemlékezések sorozatába16 is, ami erősíthette hatását, mindez pedig a kitalált figurák történelmi hitelesítéséhez is hozzájárulhatott. A Guszev-kultuszelemek ugyanakkor nem voltak tökéletesen összehangolva: ezt mutatja, hogy bár Illy Gusztáv beszédéből17 és az ünnepségről tudósító több korabeli sajtóbeszámolóból az derült ki, hogy a Sas utca neve ekkortól hivatalosan Guszev utca,18 a főváros illetékesei részéről a szabályos átnevezési eljárásra 1951 őszéig nem került sor. így alakult ki az a sajátos helyzet, amelyről egy, a főváros azon részén szolgálatot teljesítő rendőrőrmester 1951. októberi, a Budapesti Rendőrkapitányság illetékeseihez intézett jelentésében ezt írta: „szolgálatom közben már több esetben jöttek hozzám dolgozók azzal a kérdéssel, hogy a Guszev utcát hol lehet megtalálni, mert már órák óta keresik és sehol nem találják. Ez a helyzet abból adódik, hogy az V. kér. Sas utcát az ott lévő üzemek és válalatok címeikben Guszev utcának Írják, azonban az utca névtáblák még mindig Sas 13 A szabadságért folyó harc élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió halad. Honvédségünk emléktáblát állított Guszev századosnak, a magyar szabadságharc orosz hősének. Néphadsereg, 2 ( 1949) 34. sz. 2. p. 14 Vő. ehhez: GODA 1989. 74-75., 200. p.; Goda 1995. 27. p„ ld. még: VÖRÖS 2008e. 128-129. p. - Egy 1949. augusztus 18-ai feljegyzés szerint „Az emléktáblát a Pof F[ő]cs[oport]f[őnök]ség Budapest Székesfővárosnak ajándékozta megőrzésre és gondozásra.” Ld. Hadtörténelmi Levéltár VIII. 1. HM 1949. ált. 811. d. 469.524. sz. 15 Ld. Hadtörténelmi Levéltár Vili. 1. HM 1949. ált. 813. d. 480.480. sz. 16 Ld. ehhez pl. GerÖ 1998.; GYARMATI 1998. 98-106., 136-137. p.; ERÉNYI 1998. 41-57. p. 17 A szabadságért folyó harc élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió halad. Honvédségünk emléktáblát állított Guszev századosnak, a magyar szabadságharc orosz hősének. Néphadsereg, 2 (1949) 34. sz. 2. p. 18 Ld. pl. Felavatták a Guszev-emléktáblát. Világosság, 5 (1949) 191. sz. 2. p.; „Megfogadjuk, hogy győzelmesen végigharcoljuk a harcot”. Leleplezték Guszev kapitány emléktábláját. Kis Újság, 3 (1949) 192. sz. 6. p.
