Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Ispán Ágota Lídia: Városi tér és városimázs Leninvárosban
296 Tanulmányok sőbbséget élvezett a közösségi létesítményekkel (pl. szociális intézmények, üzlethálózat) szemben. Az ebből a helyzetből fakadó és már az 1964-es tervezés idején is létező problémát szem előtt tartva hívta fel a figyelmet Füle Lajos a városközpont megépítésének lehetséges elhúzódásából származó hátrányokra: „Egy nőtt város új lakótelepének központja ugyanis évekig várathat magára, hogyha kell, hisz ez a történeti központ — legalábbis átmenetileg — helyette is funkcionál. Olyan új település azonban, mint Tiszaszederkény, amely kinn a prérin már tíz éve épül, a városközpontot nem nélkülözheti sokáig, mert a lakosság szerveződni, szórakozni, valahová vonzódni akar, ahol pezsdül az élet, s ahol változatosan, nívósán lehet kikapcsolódni, felüdülni, társadalmi életet élni”.21 Ennek ellenére a közintézményeknek helyet adó városközpont lett a város leglassabban épülő területe, amelynek terveiről éveken át vitatkoztak, s csak az 1975-ben kiírt tervpályázattal zárult le véglegesen a tervezési folyamat.22 Közületi épületek hiányában bizonyos intézmények más célra tervezett épületekbe kényszerültek, ami számos szokatlan, kellemetlen helyzetet eredményezett. Ilyennek tekinthető Pataky János festőművész kiállítása, amelynek ünnepélyes megnyitójára 1965. szeptember 25-én a koradélutáni órákban, az újvárosi bútorüzletben került sor. Bár a város egyik büszkeségeként számon tartott 200 méter hosszú üzletsort23 már 1964-ben átadták, ez mégsem vált az árusítás egyedüli helyszínévé, hiszen egy 1967-es tudósítás a lakásban elhelyezett kereskedelmi egységek hátrányaira hívja fel a figyelmet: „Olyan házban lakni, melynek földszintjét valamilyen közület vagy üzlet bérli, nem éppen a legszerencsésebb dolog. Különösen akkor, ha a bérlő a vendéglátó- ipar. A 125-ös épület lakói tehát nem a legszerencsésebbek. A zajt már úgy, ahogy megszokták. Csak a bűzt nem. Azt a bűzt, amely az ablakaik alatt tátongó kukákból árad. Vagy azok mellől. Az érdekelt lakók például nem szeretik másfél mázsa folyékony dinnye vagy egy halom rothadó csont bűzét.”24 A panelépületek nemcsak a lakóközösség nyugalmának megzavarása miatt nem bizonyultak alkalmasnak ezen célra, de szerkezeti tulajdonságaik, így alacsony mennyezetű szobáik miatt sem. Hiszen szerkezeti átalakítás híján a panelek általában csak lakóházként hasznosíthatók. Kivételként a középmagas, ún. árkádos vagy lábas házak típusa említhető. 1969-ben a tanács már három olyan tízemeletes lakóház (sávház) építéséről adott hírt, amelynek árkádjai különböző üzletek mellett az ABC-áruház 21 FÜLE 1968. 20. p. A tervező állítását némileg korrigálja Pécs 1950-es években épült új városrészének (Uránvárosnak) az esete, mivel az itt lakók szinte ugyanezekkel a problémákkal néztek szembe. N. KOVÁCS 2008. 76-77. p. 22 A városközpont a város területének növekedésével párhuzamosan vándorolt egyre nyugatabbra, amit jól mutat például a május elsejei felvonulások, valamint a piac helyszínének többszöri változása is a korszakban. 23 Az üzletsorban a következő üzletek kaptak helyet: ABC rendszerű önkiszolgáló fűszer- és csemege; patyolat; papír- és írószerbolt; vas-, üveg-, edény- és porcelánbolt; KERAVILL; Cipész Ktsz; férfi- és női fodrászat; női és férfi szabóság; rövid- és kötöttáru üzlet; hírlap- és könyvesbolt; képkeretező és üvegező; órás szaküzlet; fényképész; dohánybolt. A tudósításban egyedül a ruházati boltot hiányolták a felsorolásból. Rövidesen megnyílik az új üzletsor Tiszaszederkényben. Borsodi Vegyész, 1964. május 7. 2. p. 24 Szederkényi jegyzetek. Borsodi Vegyész, 1967. augusztus 31. 2. p.
